A hitet nem prédikálni, hanem élni kell. Gyakran megeshet, hogy hiányzik hozzá az erőnk. Ilyenkor tegyünk úgy, – ismét az Evangéliumot vesszük elő – mint a megszállott fiú apja. Vágyott rá, hogy meggyógyuljon a fia, remélte is, hogy Jézus megteszi, de nem tudott ekkora boldogságban hinni. Jézus pedig, aki mindig hitet kíván, belelát a szegény ember belső zűrzavarába, és előzékenyen segít: Ha valamit tehetsz? Minden lehetséges annak, aki hisz37 Minden lehetséges: mindenhatóak vagyunk! De hittel. Az ember érzi, hogy ingadozik a hite, fél, hogy a hiányos bizalom meghiúsítja fia gyógyulását. Sírva fakad. Ne szégyenkezzünk az ilyen könnyek miatt, mert Isten iránti szeretetből fakadnak, bűnbánó imából támadnak, alázatból. A gyermek apja azonban felkiáltott, és könnyeket hullatva azt mondta: – Hiszek! Segíts hitetlenségemen! 38

Ugyanezekkel a szavakkal fordulunk most hozzá, ennek az elmélkedésnek a végén. Uram, hiszek! A Te hitedben nőttem fel, és elhatároztam, hogy közelről követlek. Életemben már sokszor könyörögtem irgalmadért. És gyakran hittem lehetetlennek is, hogy ilyen nagyszerű csodákat tudsz véghezvinni gyermekeid szívében. Uram, én hiszek! De segíts, hogy erősebben és mélyebben higgyek.

És imánk Máriához is szól, mert Ő, Isten Anyja és a mi Anyánk, tanítómesterünk a hitben: És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki39.