Pontlista

Imádkozzatok velem az Úrhoz: Doce me facere voluntatem tuam, quia deus meus es tu17 taníts meg engem akaratod teljesítésére, mert Te vagy az én Istenem. Lelkünkből szálljon fel tehát az őszinte vágy és a hatékony kívánság, hogy el tudjuk fogadni Urunk meghívását, és valóra tudjuk váltani szándékait, rendíthetetlen hittel, és abban a szilárd meggyőződésben, hogy sohasem téved.

Ha így szeretjük az isteni akaratot, azt is megértjük, hogy a hit értéke nemcsak attól függ, milyen tisztán fejezzük ki, hanem azon a határozottságon is, ahogy tettel is megvédjük és aszerint cselekedjünk.

De térjünk vissza megint ahhoz, ami ott Jerikó előtt történt. Krisztus most hozzád beszél. Azt kérdezi: mit tegyek neked? Hogy lássak, Uram, feleled, hogy lássak! Jézus pedig így szól: – Menj, a hited meggyógyított téged. – Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton18 . Őt követni az úton. Megértetted, mit kér tőled az Úr, és elhatároztad, kíséred Őt az útján. Azon fáradozol, hogy az Úr lábnyomába lépj, magadra öltöd Krisztus ruháját, magává Krisztussá válsz; mert hited – a hit abban a fényben, amit az Úr ajándékoz – hatékony és áldozatkész kell, hogy legyen. Ne töltsd az időt álmodozással, és ne keresgélj más utakat, mert ez az a hit, amit kíván tőlünk: nagylelkűnek kell lenni a cselekvésben, és mindent kitépni és eldobni, ami akadályozza, hogy lépést tartsunk Vele.

Hogyan imádkozzunk?

Hogyan kell imádkozni? Bizonyosan nem tévedek, ha azt mondom, számtalan módja van az imának. De mindannyiunknak az istengyermekség igazi imáját kívánom, és nem a képmutatók szóáradatát, akiknek azt kell az Úrtól hallania: Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – megy be a mennyek országába16 . A képmutatóan imádkozókról írja Szent Ágoston, bár lehet, hogy náluk megvan az imádság zaja, de hiányzik az igazi hangja, mivel élettelen17, és hiányzik a vágy, hogy valóban az Atya akarata szerint cselekedjenek. Bárcsak kiáltásunkat, Uram! – az a hatékony vágy töltené el élettel, hogy a Szentlélek sugallatait lelkünkben tettekre váltsuk fel.

Küzdenünk kell azért, hogy bennünk a képmutatásnak még a nyoma se legyen. Ahhoz, hogy kiirthassuk ezt a bajt, amelyet olyan keményen elítél az Úr, első feltétel, hogy legyen meg bennünk a bűn elleni küzdelem tiszta szándéka általában és a konkrét helyzetekben is. Szívünknek és értelmünknek hevesen és becsületesen kell irtóznia a súlyos bűntől, és a bocsánatos bűnnel szemben is mélyen kell gyökereznie bennünk az ellenszenvnek, mert ez ugyan nem foszt meg bennünket az isteni kegyelemtől, de nehezebbé teszi.