Pontlista

Jézus Krisztus a mi példaképünk, minden keresztény példaképe, ezt jól tudjátok: hiszen gyakran hallhattátok és elmélkedtetek róla. Apostoli munkátok közben, ebben az emberekkel való baráti kapcsolatban, amelyben érezni lehet Isten közelségét, sok embernek beszéltetek róla, második természetetekké lett. Megfelelő alkalmakkor pedig éltetek a testvéri feddés csodálatos eszközével, arra emlékeztetve és segítve őket, hogy viselkedésüket mérjék a mi elsőszülött testvérünk példájához, Mária fiáéhoz, az Istenanya fiáéhoz, a mi Anyánk fiáéhoz.

Krisztus a példakép. Ő maga mondta: discite a me1, tanuljatok tőlem; és én ma szeretnék nektek egy erényről beszélni, amely a keresztény életben bár nem az egyetlen és a legfontosabb, mégis olyan, mint a só, megóv a romlástól; egy erényről, amely próbaköve az apostoli léleknek: a szent tisztaság erényéről.

Jól tudjátok, hogy az istenszeretet a legfőbb erény. De a tisztaság a conditio sine qua non, elengedhetetlen feltétele annak, hogy Istennel belső párbeszédet alakítsunk ki. És ha nem óvjuk meg, és feladjuk a harcot, úgy vakok leszünk, és már semmit sem ismerünk föl, mert a testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered2 .

Fölbátorodva a Mester beszédétől, küzdeni akarunk a tiszta látás elnyeréséért: Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent3. Az Egyház mindig úgy fogja föl ezeket a szavakat, mint tisztaságra való meghívást. Azok őrzik meg szívüket egészségesnek, írja Aranyszájú Szent János, akiknek egészen tiszta a lelkiismerete vagy azok, akikszeretik a tisztaságot. Isten látásához egyik erény sem olyan fontos, mint ez4.

Istent hordozni testünkben

Mindig elszomorított, ahogyan sok ember – nagyon sok – mindig visszatérő és fő témává akarja tenni a tisztátalanságot. Gyakran meg kellett állapítanom, hogy ezáltal éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit akartak. Ezt a szuroknál is ragacsosabb témát ismételgetve képesek eltorzítani az emberek lelkiismeretét komplexusok és szorongások által, mintha a tisztaság a lélek számára szinte legyőzhetetlen akadályt jelentene. Ez nem a mi módszerünk. Nekünk a szent tisztaságról pozitívan és világosan kell beszélnünk, illedelmesen és érthetően.

Erről gondolkozni annyit jelent, mint a szeretetről beszélgetni. Ebben segít nekem, – amint az előbb mondtam – ha Urunk legszentebb emberségéhez fordulok, ha elmerülök Isten kimondhatatlan üdvözítő tettében, aki megalázkodott egészen az emberré válásig. És irántunk való szinte őrült szeretetében nem utasította vissza megaláztatásként, hogy magára vegye nyomorúságos, esendő testünket, a bűnt kivéve. Önkiüresítése nem lealacsonyodás, hanem ezáltal fölemel és megistenít minket testben és lélekben. Szeretetének hívására igennel válaszolni, és tiszta, izzó, rendezett szeretettel viszonozni – ez a tisztaság erénye.

Szavainkkal és tetteink tanúságával oda kell kiáltanunk a világnak: ne mérgezzük meg szívünket, mintha a legalantasabb ösztönök uralkodnának rajtunk, mint a szegény állatokon! Egy keresztény író ezt így magyarázza: Gondoljátok meg, hogy az emberi szív nem kicsiny, mert olyan sokat tud befogadni. Nagyságát ne fizikai kiterjedésével mérjétek, hanem gondolatainak erejével, amelyek oly sok igazság ismeretéhez képesek jutni. Az Úr számára utat lehet építeni, hogy Isten igéje és bölcsessége bejöhessen. Készítsétek elő az Úr útját tisztességes viselkedés, szeplőtlen tettek által: egyengessétek az ösvényt, hogy Isten Igéje bennetek botlás nélkül járhasson, megajándékozzon titkainak és érkezésének ismeretével14.

A Szentírás tanít minket, hogy a megszentelődésnek ez a nagyszerű műve, a Vigasztaló rejtett és nagyszerű hatása a lélekben és a testben megy végbe. Nem tudjátok, hogy a testetek Krisztus tagja? – kiált föl az apostol. Elszakítsam tehát Krisztus tagját, és parázna nő tagjává tegyem? (…) Vagy nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma, aki bennetek van, s akit Istentől kaptatok, tehát nem vagytok a magatokéi? Mert nagy volt a ti váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben15.

A győzelem eszközei

Fontoljuk csak meg, hogy milyen eszközeink vannak nekünk, keresztényeknek ebben a küzdelemben a tisztaságért. Mi egészséges, erős és normális férfiak és nők vagyunk, de nem angyalok. Teljes szívemből tisztelem az angyalokat, és bensőséges kapcsolatot érzek Isten seregeivel, de más az ő természetük, mint a mienk és így nem volna helyes hozzájuk hasonlítani magunkat.

Az érzékiség légköre az élet számos területén elterjedt, ami – kéz a kézben a hitbeli dolgokban való tájékozatlansággal – arra csábít sokakat, hogy bármilyen eltévelyedést igazoljanak, vagy legalábbis minden szabados szokást közömbösen fogadjanak.

Nekünk olyan tisztának kell lennünk, amilyenek csak tudunk lenni, tisztelnünk kell testünket, de félelem nélkül, mert a nemiség szent és nemes, Isten teremtő erejében való részesedés a házasságban. Ezen a módon, tisztán és görcsösség nélkül fogtok tanúságot tenni arról viselkedésetekkel, hogy a szent tisztaság lehetséges és szép.

Elsősorban arra fogunk törekedni, hogy érzékenyebbé tegyük lelkiismeretünket. Mély és megfelelő lelki képzettséget kell szereznünk, hogy meg tudjuk különböztetni az érzékeny lelkiismeretet – amely igazi isteni kegyelem – az aggályos lelkiismerettől, ami teljesen más.

Nagy gonddal védjétek a tisztaságot más erényekkel együtt – mint a szemérmesség és a visszafogottság – amelyek védelméül szolgálnak. Ne legyetek könnyelműek a viselkedésetekben, hanem ügyeljetek minden olyan külső és belső magatartási szabályra, amelyek hatékonyan segítenek abban, hogy ne veszítsük el istenadta méltóságunkat: az érzékeket és a szívünket figyelmesen őrizzük, legyen bátorságunk ahhoz, hogy gyávák legyünk, vagyis meneküljünk el a csábító alkalmak elől. Járuljunk gyakran a szentségekhez, különösen a szentgyónáshoz; legyünk teljesen őszinték lelki vezetőnkhöz; hibáinkat bánjuk meg töredelmesen, és vezekeljünk értük. Mindezt pedig járja át a Szűzanya iránti áhítat, hogy kieszközölje számunkra a szent és tiszta élet ajándékát.