Pontlista

A mindennapi életben sokat kell követelnünk magunktól, hogy ne gátoljanak hamis gondok, mesterséges szükségletek, amelyeket mi találunk ki magunknak; s amelyek legtöbbször képzelődésből, szeszélyből, kényelemszeretetből, szellemi tunyaságból támadnak bennünk. Gyors léptekkel kell Isten felé haladnunk, és ehhez az kell, hogy ledobjuk a terheket, amelyek fékeznek. Mivel a lelki szegénység nem azt jelenti, hogy nincs semmink, hanem hogy valóban elszakadtunk mindentől, legyünk résen, nehogy a magunk kitalálta, úgynevezett kényszerítő szükség hálójába essünk. Azt keressétek, ami elég; annyit keressetek, amennyi éppen kell. Ne törekedjetek többre. Mindaz, ami több ennél, teher, nem könnyebbség, mert csak nyomaszt, ahelyett, hogy fölemelne29.

Tanácsaimban szándékosan tértem ki ennyire a részletekre, mert nem a látványos, rendkívüli, bonyolult helyzetek a fontosak. Tudomásom van valakiről, aki olvasójelként kis papírszeleteket használt, amelyekre fölírt néhány röpimát, hogy eszébe juttassák Isten jelenlétét. Egy napon aztán az a vágya támadt, hogy ezt a kincset szeretettel megőrizze, de rájött, hogy kezd ragaszkodni azokhoz a papírdarabkákhoz. Kitűnő példaképe az erényeknek! Nem volna nekem nehéz, hogy több gyöngeséget fölsoroljak magamról, föltéve, hogy hasznotokra válna. Jónak látom, hogy néhányat megemlítsek, mert talán te is így vagy velük: könyveiddel, ruháddal, íróasztaloddal, szóval kacat-bálványaiddal.

Azt tanácsolnám, beszéljetek ezekről lelki vezetőtökkel, de gyermekes félelem és aggályos gond nélkül. Néha elég az a kis önmegtagadás, hogy rövid időre lemondunk valamiről az ilyesféle függőségek gyógyítására. Hasonló eljárás más területen is tanácsos, például igazán nem nagy dolog, ha egyszer lemondasz szokásos közlekedési eszközöd használatáról, és az így megtakarított pénzt alamizsnaként odaadod, bármilyen kevés is. Mindenesetre, ha valóban él benned az elszakadás szelleme, mindig találni fogsz alkalmat rá, hogy feltűnés nélkül és hatékonyan gyakorold.

Ha már egyszer megnyitottam nektek a lelkemet, el kell még mondanom, van még egy függőség bennem, de erről nem akarok lemondani sohasem: hogy szeretlek titeket. Minden tanítók legjobbjától tanultam, és ebben mindig a legnagyobb hűséggel akarom az ő példáját követni, és minden embert – legelőször is azokat, akik a közelemben vannak – határtalanul szeretni. Nem hat meg benneteket az az égő szeretet, Krisztus gyengédsége egyik tanítványa felé, amelyről az evangélista tanúskodik? Quem diligebat Jesus30, mondja a szöveg, akit Jézus szeretett.

A mai mise evangéliumának egyik gondolatával fejezzük be: Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott a halálból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törülgette azt. A ház megtelt a kenet illatával31. Milyen ragyogó jele a bőkezűségnek Mária pazarlása! Júdás, a zsugori, pontosan kiszámította, és felhánytorgatta, hogy legalább háromszáz dénár32 értékű nárduszolajat pazaroltak el.

Az igazi elszakadás nagylelkűvé tesz Isten és testvéreink iránt. Arra késztet, hogy tevékennyé váljunk, keressük a lehetőségeket, és mindent latba vessünk, hogy segítsünk a szükséget szenvedőkön. Egy kereszténynek nem szabad megelégednie azzal a munkával, amely csak a szükséges anyagiakat teremti meg a maga és a családja számára. Ha igazán nagy és nyitott a szíve, az arra fogja késztetni, hogy ő is segítsen másoknak, mégpedig felebaráti szeretetből és az igazságosságérzettől vezetve, amint Szent Pál írja a rómaiaknak: Makedónia és Akhája ugyanis jónak látták, hogy némi gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényei számára. Jónak látták, de tartoznak is nekik. Mert ha a pogányok részesei lettek az ő lelki javaiknak, kötelességük a testiekben nekik szolgálni33.

Ne legyetek tehát szűkkeblűek és zsugoriak iránta, aki oly nagylelkűen kifosztotta magát, hogy nekünk adja, mértéket nem ismerő teljességgel. Gondoljátok csak meg: mibe kerül nektek, – akár pénzügyileg is – hogy keresztények vagytok. És ne felejtsétek el: Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten pedig elég hatalmas, hogy minden kegyelmét bőven árassza rátok, hogy mindig, mindennel teljesen el legyetek látva, és bőven teljék minden jótéteményre34.

Miközben ezen a nagyhéten közelebb kerülünk Krisztus szenvedéséhez, arra akarjuk kérni a Boldogságos Szüzet, hogy mi is meg tudjuk tenni, amit Ő:35 vegyük ezeket a tanításokat fontolóra, és őrizzük meg szívünkben.