Pontlista
Hogyan imádkozzunk?
Hogyan kell imádkozni? Bizonyosan nem tévedek, ha azt mondom, számtalan módja van az imának. De mindannyiunknak az istengyermekség igazi imáját kívánom, és nem a képmutatók szóáradatát, akiknek azt kell az Úrtól hallania: Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – megy be a mennyek országába16 . A képmutatóan imádkozókról írja Szent Ágoston, bár lehet, hogy náluk megvan az imádság zaja, de hiányzik az igazi hangja, mivel élettelen17, és hiányzik a vágy, hogy valóban az Atya akarata szerint cselekedjenek. Bárcsak kiáltásunkat, Uram! – az a hatékony vágy töltené el élettel, hogy a Szentlélek sugallatait lelkünkben tettekre váltsuk fel.
Küzdenünk kell azért, hogy bennünk a képmutatásnak még a nyoma se legyen. Ahhoz, hogy kiirthassuk ezt a bajt, amelyet olyan keményen elítél az Úr, első feltétel, hogy legyen meg bennünk a bűn elleni küzdelem tiszta szándéka általában és a konkrét helyzetekben is. Szívünknek és értelmünknek hevesen és becsületesen kell irtóznia a súlyos bűntől, és a bocsánatos bűnnel szemben is mélyen kell gyökereznie bennünk az ellenszenvnek, mert ez ugyan nem foszt meg bennünket az isteni kegyelemtől, de nehezebbé teszi.
Sosem fáradtam el az imáról és Isten kegyelméről beszélni. Amikor 1930-ban, fiatal pap koromban sokan jöttek hozzám minden társadalmi körből – akadémikusok, munkások, gazdagok és szegények, egészségesek és betegek, papok és világiak – azzal a vággyal, hogy közelebb kerülhessenek az Úrhoz, mindig csak egyet tanácsoltam nekik: imádkozzatok! És ha valaki azt válaszolta, hogy azt sem tudja, hogyan kezdje el, azt ajánlottam neki, képzelje magát Isten jelenlétébe, és pontosan így panaszolja el Neki a nyugtalanságát, szorongását: Uram, nem tudom megtenni! Ezekből a szerény vallomásokból gyakran lett bensőséges kapcsolat Krisztussal, állandó érintkezés Vele.
Ennek már sok éve, és még mindig ez az egyetlen eszköz, amelyet ismerek. Ha nem tudsz imádkozni, menj Krisztushoz, ahogy a tanítványok is tették: Uram, taníts meg minket imádkozni!18 Akkor majd megtapasztalod, hogy a Szentlélek segítségünkre van gyöngeségünkben, mert nem tudjuk, miképpen kell kérnünk, amit kérünk; de maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal19, mert semmilyen szó sem képes azt a mérhetetlen mélységet kifejezni.
Isten szavának erősséget kell teremtenie bennünk! A tanácsot, amelyet papi munkám során mindig adtam, és adni fogok, nem én találtam ki. A Szentírásban vettem át én is: Uram, nem tudom hogyan kell Hozzád fordulnom! Uram, taníts meg minket imádkozni! És ekkor jön a Szentlélek szerető segítsége. Fény, tűz, forgószél formájában fellobbantja a lángot és képessé teszi arra, hogy meggyújtsa az isteni szeretet tüzét.
És még egyszer mondom nektek: ezer módja van az imádságnak. Isten gyermekeinek nincs szükségük pedánsan kigondolt módszerekre, hogy Atyjukhoz fordulhassanak. A szeretet találékony, tele van ötletekkel. Ha szeretünk, megtaláljuk teljesen egyéni utunkat az Úrral való állandó párbeszédhez.
Adja az Úr, hogy mindaz, amiről ma elmélkedtünk, ne vonuljon el nyári záporként a lelkünk felett, mint pár esőcsepp, aztán napsütés és szárazság újra. Az Istentől jövő víznek fel kell duzzadnia, el kell érnie a gyökereket, hogy megteremje sok erény gyümölcsét. Életünk évei így az Atya jelenlétében folynak majd, nap mint nap, munkában, imában. Ha lanyhulunk, forduljunk az Istenanya szeretetéhez, az ima tanítómesternőjéhez, és járuljunk Szent Józsefhez, atyánkhoz és urunkhoz, akit mindannyian oly nagyon tisztelünk. Hiszen ő állt a legbensőségesebb kapcsolatban Máriával, és Mária után ő volt a legközelebb isteni Fiához. Ők elviszik Jézus elé gyengeségeinket, és ő erősséggé alakítja át őket.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/amigos-de-dios/84372/ (2025.12.14.)