Pontlista

A szőlőskertben

Volt egy gazda, szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne, és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott22.

Szeretném, ha ennek a példabeszédnek a tanítását mai témánk szempontjából vennénk szemügyre. A keresztény hagyomány Isten választott népének jelképes sorsát látja benne; különösen kiemeli, hogy mi, emberek Isten lenyűgözően nagy szeretetét hűtlenséggel és hálátlansággal viszonozzuk.

Ma csak egyetlen mondattal foglalkozom: idegen földre utazott, és hozzáfűzöm azt a gondolatot, hogy nekünk keresztényeknek azt a szőlőskertet, amibe az Úr helyezett, nem szabad elhagynunk. A körülkerített terület feladatai teljes erőnket igénybe kell, hogy vegyék. A présnél fogunk dolgozni, a nap munkájának fáradozása után a toronyban fogjuk kipihenni magunkat. Ha a kényelemszeretet vezetne, annyi volna, mintha azt mondanánk Krisztusnak: ami azt illeti, az én éveim az enyémek, nem a Tieid, eszembe sem jut a szőlőddel törődni.

Az Úr életet, érzékeket, képességeket és számtalan kegyelmet adott nekünk, ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy mindegyikünk egy munkás a sok közt, és hogy a birtokos azért rendelt bennünket a birtokára, hogy közreműködjünk más emberek ellátásának a feladatában. A körülkerített terület működésünk helye, ott kell naponta dolgoznunk, és ezáltal hozzájárulnunk a megváltás művéhez23.

Hadd térjek vissza erre még egyszer: a te időd tied volna? Istené! Lehet, hogy pillanatnyilag nem zaklat ilyesféle önzés, hála Isten irgalmának, de emlékeztetlek rá, hogy valamikor majd talán meginog szívedben a Krisztusba vetett hit. Akkor majd kérlek – helyesebben Isten kér – maradj hű jóföltételeidhez, győzd le gőgödet, fegyelmezd fantáziádat, és ne tűnj el csak úgy valahová, árulóként.

A piactéri munkás, aki Isten szép napját végigácsorogja, a ravaszdi, aki elássa talentumát, aztán csak agyonüti az órákat, a tett elől menekülő, aki nem törődik a szőlőskerti munkával: mindegyikből hiányzik az érzék a nagy feladat iránt, amit a Mester ránk, keresztényekre bízott, hogy eszközeinek tudjuk magunkat, – hiszen társmegváltókul jelölt ki bennünket – és így is tegyünk, adjuk oda egész életünket boldog áldozatul a lelkek javáért.

Azt szoktam mondani, három dolog van, ami nekünk a földön örömöt szerez, és a mennyei örök boldogságra vezet: az erős, gyöngéden érző, örömteli és tántoríthatatlan hűség a hithez, a hivatáshoz, amelyet kaptunk és a tisztasághoz. Csak az marad az útmenti tövises bozótba gabalyodva – a gőgbe és az érzékiségbe – aki azt akarja; és ha nem változik meg, boldogtalan marad, mert hátat fordított Krisztus szeretetének.

Hadd mondjam újból nyomatékosan: mindannyian tele vagyunk gyarlóságokkal. De nyomorúságainknak soha nem szabad soha elválasztania Isten szeretetétől. Vegyünk inkább magunkra ezt a Szeretetet, és meneküljünk az isteni jósághoz, öltsük azt magunkra, mint a régi lovagok a páncéljukat. Az a bizonyos: Ecce ego, quia vocasti me26 – itt vagyok, hiszen te hívtál engem, a mi védőpajzsunk. Nem szabad Istentől eltávolodnunk, mert tudjuk, hogy törékenyek vagyunk, mint az agyagedény; inkább küzdenünk kell nyomorúságaink ellen, mivel Isten bízik bennünk.

Hogyan fogjuk nyomorultságainkat legyőzni? Ismétlem még egyszer, mert ez igen fontos: alázatossággal és őszinteséggel a lelkivezetésben és a gyónás szentségében. Menjetek azokhoz, akik lelketeket vezetik és nyissátok meg nekik szíveteket. Ne zárkózzatok be, mert ha a „néma ördög” megszáll, nehezen szabadultok meg tőle.

Bocsássátok meg erősködésemet, de feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy lelketekbe mintegy tüzes vassal égessétek bele: az alázat és – ennek közvetlen következménye – az őszinteség hoz magával minden más eszközt, és a győzelemnek alapvető feltétele. Ha a néma ördög egy lélekbe belopózik, megront mindent. De ha kidobják azonnal, minden jóra fordul: boldogok vagyunk és rendezetten folyik életünk. Éppen ezért legyünk egészen vadul őszinték, emellett persze jólneveltek is.

Egy dolgot szeretnék, hogy világos legyen: nem annyira a szív és a test miatt aggódom, hanem az önteltség miatt. Legyetek alázatosak! Ha úgy vélitek, hogy igazatok van, még igen messze vagytok tőle. Fogadjátok a lelkivezetést nyitott szívvel, ne zárjátok be, mert különben, – ismétlem – behatol a néma ördög, és nehéz őt kiűzni.

Emlékeztek-e arra a szegény ördögtől megszállottra, akit a tanítványok nem tudtak meggyógyítani? Csak az Úr volt erre képes, ima és böjt által. És a Mester három csodát vitt végbe ezzel. Először: a boldogtalan ember ismét hallott, mert amíg a néma ördög uralkodik rajta, a lélek nem akar hallani, másodszor: elkezdett beszélni; harmadszor: az ördög elhagyta szegényt.

Azt tegyétek le a gyóntató elé legelőször, amit legszívesebben el szeretnétek rejteni. Takarodjon a néma ördög! Különben úgy jártok majd, mint egy lavinával: egy apróságból, ha elég sokáig gurítják ide-oda, óriási labda lesz, amelybe be vagytok zárva. De minek? Nyissátok ki a szíveteket! Ha őszinték vagytok, biztosítalak titeket, rátaláltok arra a boldogságra, amelyet az ad, hogy hűségesek vagytok keresztény utatokhoz. Világosság és egyszerűség kell okvetlenül. Lelkünket szélesre kell kitárnunk, hogy Isten napja és minden szeretet legnagyobbja behatolhasson.

A hiányos őszinteséget nem mindig rosszakarat okozza. Néha egy lelkiismereti tévedés is lehet a háttere. Egyes emberek lelkiismeretüket úgy alakították – torzították el, hogy hallgatásukat és az egyszerűség hiányát tartják helyesnek: azt hiszik, hogy jobb nem szólni. Ez még képzett emberekkel is előfordul, akiknek tudomásuk van Isten és a vallás létezéséről. Talán éppen ezért vannak meggyőződve arról, hogy jobb hallgatni. De tévednek. Mindig szükséges az őszinteség. Itt nincs semmilyen jó kifogás. Befejezzük ezt a beszélgetést, amely számunkra – számodra és számomra – az Atyához való imádság ideje volt, és kérjük kegyelmét, hogy örömteli igenléssel valósítsuk meg a tisztaság keresztény erényét.

Kérjük ezt Szűz Mária közbenjárásával is, aki a szeplőtelen tisztaság. Hozzá – tota pulchra! – fordulunk, és emellett követni fogjuk azt a tanácsot, amelyet sok évvel ezelőtt adtam azoknak, akik nyugtalankodtak napi küzdelmükben, amikor az alázatosság, a tisztaság, az őszinteség, az öröm és nagylelkűség erényéért harcoltak: Úgy tűnik, hogy életed minden bűne ismét feltámad. Ne veszítsd el bátorságodat. Éppen ellenkezőleg: kiálts Anyádhoz, Szűz Máriához gyermeki hittel és bizalommal. Ő megszerzi lelked nyugalmát27.