Pontlista

Nem titkolom előletek, hogy az évek során jöttek hozzám, akik gondterhelten mondták: Atya, nem tudom, mi történik velem. Ernyetnek és hidegnek érzem magam. Azelőtt áhítatom szilárd volt és egyzerű, most olyannak tűnik, mint egy komédia... Azoknak, akik ilyen állapotban vannak, és mindnyájatoknak mondom: – Komédia? Pompás! Az Úr játszik velünk, mint egy atya a gyermekeivel.

A Szentírás így mondja: ludens in orbe terrarum17, Ő játszik az egész földkerekségen. Isten játszik, de nem hagy minket magunkra, mert rögtön hozzá teszi: deliciae meae esse cum filiis hominum18, gyönyörűség volt nekem az emberek fiai közt lennem. Az Úr játszadozik velünk! Lehet úgy, hogy minden tettünk színjátéknak tűnik, hidegnek és közönyösnek érezzük magunkat, levertek és akarat nélküliek vagyunk, nehezünkre esik a kötelességteljesítés, és túl magasnak látszanak a lelki célok. Ilyenkor itt az ideje, hogy arra gondoljunk: Isten játszik velünk, és azt akarja, hogy jól játsszuk a szerepünket ebben a komédiában.

Nyugodtan elmondhatom nektek, hogy az Úr néhány alkalommal sok kegyelemben részesített, de általában nem kedvemre való dolgok történnek velem. Én tovább dolgozom azon, amit célul tűztem ki magam elé, nem azért, mert kedvem van hozzá, hanem mert ezt kell csinálnom, még pedig szeretetből. De Atya – hallom a kérdést – szabad Isten előtt komédiázni? Nem képmutatás ez?” Nyugodj csak meg: elérkezett számodra a pillanat, amikor emberi színjátékot játszol isteni néző előtt. Tarts ki, mert az Atya, a Fiú és a Szentlélek néznek le színjátékodra. Tégy mindent Isten iránti szeretetből és az Ő tetszésére, akkor is, ha nehezedre esik.

Milyen nagyszerű dolog Isten szórakoztatójának lenni! Milyen nagyszerű ebben a komédiában egy szerepet szeretetből, áldozatosan eljátszani, tetszelgés nélkül, csak Isten, a mi Atyánk tetszésére, mert Ő játszik velünk! Állj Isten elé, valld meg neki: Nincs semmi kedvem ezt vagy azt megtenni, amivel éppen foglalkozom, de a Te kedvedért megteszem. Aztán láss neki ennek a munkának akkor is, ha komédiának látod. Áldott legyen ez a komédia! Biztosítalak arról, hogy ez nem képmutatás, mert a képmutatóknak mindig közönségre van szükségük föllépéseikhez. A mi színjátékunk nézőközönsége – hadd mondjam el még egyszer – viszont az Atya, a Fiú és a Szentlélek, meg Isten Anyja Szent Józseffel, az ég minden angyalával és szentjével. A mi benső életünknek nincs más látványossága csak ez: és ez megint csak hasonlít az Úr előttünk való elvonulásához, quasi in occulto19, mintegy titokban történik.

Iubilate Deo. Exultate Deo adiutori nostro20, Ujjongjatok az Istennek; dicsőítsétek Istent, egyetlen segítőnket, Jézust. Ha valaki ezt nem érti meg, fogalma sincs a szeretetről, a bűnről, a nyomorúságról! Én csak egy szegény ember vagyok, de megértem, mit jelent a bűn, a szeretet és a nyomorúság. Tudjátok mit jelent, hogy fölemelnek Isten szívéhez? Megértitek, mi az, hogy egy lélek odaborul az Úr elé, megnyílik lelke legmélyéig és kisírja magát? Én például elpanaszolom az Úrnak, hogy magához vesz embereket, akik még fiatalok, és hosszú évekig szerető szívvel szolgálhattak volna neki. Nem tudom megérteni. De ez csak a bizalom panasza, ugyanis tudom, hogy ha elengedném Atyám kezét, rögtön elbotlanék. Éppen ezért, elfogadva az isteni rendelést hozzáteszem, minden szót megnyomva: Történjék, teljesedjék be, dicsérjük és örökké magasztaljuk az Úr mindenek fölött igazságos és mindenek fölött szeretetreméltó akaratát. Ámen. Ámen.

Ez az Evangélium tanítása szerinti magatartás, a szent agyafúrtság egy fajtája és az apostolkodás hatékonyságának a forrása. Belőle fakad istengyermekségünk szeretete és békéje. Ez együttérzésünk és nyugalmunk útja, amelyen elérjük embertársainkat. Csak így sikerül napjainkat Isten szeretetében befejezni, miután megszenteltük munkánkat és miután kerestük és fölfedeztük a földön Isten dolgainak rejtett boldogságát. A szent elfogulatlanságával fogunk viselkedni, és kerülni fogjuk a felnőttek hamis szégyenérzetét, képmutatását, akik félnek attól, hogy visszatérjenek Atyjukhoz, amikor egy bukásban megtapasztalják esendőségüket.

Az Úrnak a mai Evangéliumban elhangzó köszöntésével fejezem be mondanivalómat: Pax vobis! Békesség veletek! A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat21, az Urat, aki bennünket utunkon Atyánkhoz vezet.