Pontlista

Mennyit erősödnének bennünk a természetfeletti erények, ha valódi élő kapcsolatunk lenne Máriával, mennyei Édesanyánkkal! Ne szégyelljünk rövid imákkal, fohászokkal fordulni hozzá napközben – akár csak a szívünkben, szavak nélkül. A keresztény jámborság a rózsafüzérrel együtt imádkozott loretói litániában számos szeretetteljes megszólítást gyűjtött össze. De mindenki szabadon szólíthatja a Szűzanyát másképp, megosztva vele olyan gondolatokat is, amelyeket hangosan sosem mernénk kimondani, mert visszatart a szemérmesség, amelyet ő megért és helyesel.

Befejezésül azt tanácsolom, hogy – ha még nem tetted – igyekezz személyesen megtapasztalni Mária anyai szeretetét. Nem elég tudni, hogy ő anya; nem elég annak tekinteni és anyaként beszélni róla. Mária a te anyád, és te az ő gyermeke vagy. Úgy szeret téged, mintha te lennél az egyetlen gyermeke az egész világon. Fordulj hozzá ennek megfelelően: meséld el neki, hogy mi történik veled, tiszteld őt, szeresd őt. Ha te nem teszed meg, senki sem teszi meg helyetted, olyan jól, mint te.

Biztosíthatlak róla, hogy ha elindulsz ezen az úton, megtapasztalod majd Krisztus minden szeretetét, és az Atyaisten, a Fiúisten és a Szentlélek Isten szavakkal ki nem fejezhető életének részesévé válsz. Ebből merítesz majd erőt, hogy Isten akaratát mindenestül teljesíteni tudd, és eltölt a vágy, hogy minden ember szolgálatára légy. Olyan keresztény leszel, amilyen lenni szeretnél: a szeretetet és az igazságosságot tettekben megélő, vidám és erős, mások iránt megértő, magaddal szemben azonban szigorú keresztény.

Ilyen hitet akarunk. Forduljunk Szűz Máriához: ő elkísér minket, hogy biztosan és kitartóan haladjunk az úton.

Krisztus legszentebb embersége

Hogyan győzhetjük le ezeket az akadályokat? Hogyan tudjuk megerősíteni az elhatározásunkat, amelyet már most nagyon nehéznek érzünk? Úgy, hogy ihletet merítünk a Legszentebb Szűz, a mi Anyánk példájából, aki széles utat mutat nekünk, amelyen haladva szükségszerűen találkozunk Jézussal.

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, a jó utat kell választanunk, Jézus legszentebb emberségének útját. Ezért tanácsolom mindig, hogy olvassunk az Úr kínszenvedéséről szóló könyveket. Ezekben a – valódi jámborsággal teli – könyvekben Isten Fiát találjuk meg, aki hozzánk hasonlóan ember, ugyanakkor valóságos Isten, aki szeret, és vállalja a testi szenvedést, hogy megváltsa a világot.

Gondoljatok például a keresztények életében legmélyebben gyökerező jámborsági gyakorlatok egyikére, a rózsafüzérre. Az Egyház a rózsafüzér titkainak szemlélésére buzdít, hogy Mária örömével, fájdalmával és dicsőségével együtt a gondolatainkba és képzeletünkbe mélyen beleivódjon az Úr csodálatos példája: életének homályba vesző harminc éve, nyilvános tanításának három éve, megalázó kínszenvedése és dicsőséges feltámadása.

Krisztust követni: ez a titok. Oly közelről kísérni őt, hogy vele együtt éljünk, mint az első tizenkettő, annyira közel hozzá, hogy azonosuljunk vele. Ha nem gördítünk akadályt a kegyelem útjába, csakhamar elmondhatjuk, hogy magunkra öltöttük Urunkat, Jézus Krisztust.12 Ekkor viselkedésünk az Urat tükrözi, mint egy tükör. Ha a tükör jó, akkor torzítás és kifigurázás nélkül tükrözi vissza Üdvözítőnk szeretetreméltó arcát, így a többi ember is csodálhatja és követheti őt.

A szent angyalokkal együtt

Azt kérem az Úrtól, hogy amíg itt élünk a földön, sose távolodjunk el isteni útitársunktól. Ezért igyekezzünk szorosabb barátságot kialakítani a szent őrangyalokkal. Mindannyiunknak szükségünk van a társaságra, égi és földi útitársakra. Forduljatok áhítattal a szent angyalokhoz! A barátság nagyon emberi dolog, de nagyon isteni is, akárcsak az életünk, amely egyszerre isteni és emberi. Emlékeztek arra, hogy mit mondott az Úr? „Nem nevezlek többé szolgának benneteket […]. Barátaimnak mondalak benneteket.”46 Arra tanít, hogy bízzunk Isten barátaiban, akik már az égben laknak, és embertársainkban is, akik itt élnek körülöttünk, még azokban is, akik úgy tűnik, hogy elfordultak Istentől, hogy visszavezessük őket a jó útra.

Végezetül megismétlem Szent Pálnak a kolosszeiekhez írt szavait: „mi is szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk, hogy akaratát teljesen ismerjétek, nagy bölcsességgel és lelki megértéssel.”47 Ezt a bölcsességet imádsággal, szemlélődéssel és a Szentléleknek a lélekben való működése által érhetjük el.

„Így majd az Úrhoz méltón éltek, egészen az ő tetszése szerint, minden jótettben gyümölcsöt hoztok, és Isten ismeretében gyarapodtok. Dicsőséges hatalmában szilárdítson meg titeket nagy erővel, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek. Örömmel adjatok hálát az Atyának, aki arra méltatott benneteket, hogy részetek legyen a szentek örökségében, a világosságban; kiragadott minket a sötétség hatalmából, és áthelyezett szeretett Fia országába.”48

Oltalmazzon minket Isten Anyja, aki a mi Anyánk is, hogy mindannyian a hit teljességében, a Szentlélek ajándékaival és szemlélődő élettel szolgálhassuk az Egyházat. Örömmel dicsőítsük mindannyian az Urat, hűségesen teljesítve szakmai, hivatás- és állapotbeli kötelességeinket.

Szeressétek az Egyházat, és szolgáljátok annak az örömével, aki szeretetből szánta el magát erre a szolgálatra. Ha pedig reményvesztett emberekkel találkozunk, mint amilyen a két emmauszi tanítvány volt, akkor – nem a magunk, hanem Krisztus nevében – szólítsuk meg őket hittel, és mondjuk el nekik, hogy Jézus ígérete bizonyosan beteljesül, hogy ő szüntelenül virrasztva vigyáz menyasszonyára, és sohasem hagyja el. Eloszlik majd a sötétség, mert a világosság gyermekei vagyunk49, akik az örök életre kaptunk meghívást.

„»Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak.« Akkor a trónon ülő megszólalt: »Íme, újjáteremtek mindent!« Majd hozzám fordult.»Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.« Aztán folytatta: »Megtörténtek. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből. Ez lesz a győztes öröksége: az Istene leszek, és ő az én fiam lesz.«”50