Pontlista

Vannak ambícióid: tudásra… vezető szerepre akarsz szert tenni… feszegetni akarod határaidat…

Jól van ez így. – De… legyen Krisztusért, a Szeretetért.

Mindenképp engesztelni akarsz. Tetszik a lelkesedésed. Azt mondtad: a világért! – Jól van. Elsősorban azonban a természetfeletti és a vér szerinti családodért, Hazánkért és honfitársainkért engesztelj.

Hűséggel teljesítsd jelenlegi kötelezettségeidet. – Csendes, aprólékos és egyhangú munkád imádság, mely előkészít a – nagy, tág és mély – munka kegyelmének befogadására, melyről álmodsz.

Merész gyermek, kiálts fel: mekkora szeretete volt Szent Teréznek! – Mily buzgóság lakozott Xavéri Szent Ferencben! – Milyen csodálatos férfi volt Szent Pál! – Ó, Jézus, hát én… jobban szeretlek, mint Pál, Ferenc vagy Teréz!

Azt írod: „annyira szeretnénk, hogy »ez« előrehaladjon és terjedjen, hogy vágyunk türelmetlenségbe csap át. Mikor kerül felszínre? Mikor töri át a gátat? Mikor lesz végre miénk a világ?”

És hozzáteszed: „vágyunk megvalósulhat, ha kérésünkkel szakadatlan ostromoljuk az Urat: ez az igazi időgazdálkodás.”

Apostoli munkád során haszontalan, sőt az örök Életre nézve veszélyes dolog vezető szerepre ácsingózni.

Ha Isten úgy akarja, úgyis fel fognak kérni, akkor pedig köteles leszel elfogadni a vezető szerepet. – Ne feledd, akárhova is helyezzenek, ott lehetséges, sőt kötelező a megszentelődés, hisz ezért kerültél oda.