Pontlista
Vannak ambícióid: tudásra… vezető szerepre akarsz szert tenni… feszegetni akarod határaidat…
Jól van ez így. – De… legyen Krisztusért, a Szeretetért.
Istent szereted, Papját azonban megveted… Lehetetlen.
Te azt mondod, életterv szerint élni, napirendet követni túl monoton dolog. Én azt mondom, azért monoton, mert nincs benned Szeretet.
Megnevettettél imáddal, te… türelmetlen. – Azt mondtad: „Nem akarok megöregedni, Jézus… Annyit kellene akkor még várnom, hogy láthassalak! És talán a szívem sem égne már akkora tűzzel. Túl késő lenne a találkozáshoz. Most hevesebb lenne egyesülésünk, hisz ma még ifjú szívvel szeretlek!”
Az isteni Szeretet… igazán megér egy szerelmet!
Az a Krisztus, akit te szemed homályos tükrén keresztül látsz, nem Jézus, legfeljebb egy szánalmas utánzata… – Tisztulj meg. Az alázat és a bűnbánat vegye le a hályogot a szemedről, hogy a Szeretet tiszta fényének ragyogásában tökéletessé váljék látásod. Akkor végre a benned élő kép tényleg Ő lesz!
Helyesen jártál el, még ha nagyot is estél… – Helyesen jártál el, hisz megalázkodtál, jóvátetted hibádat, visszakaptad reményedet, és reményed visszavezetett a Szeretethez. – Ne nézz rám ilyen értetlenül! Jól csináltad! – Felkeltél: „surge ”, újra hallatszott az erős hang, „et ambula ”: munkára fel!
Ne félj nevén nevezni az Urat – Jézus –, és megmondani neki, hogy szereted.
Hallottál már az „evangéliumi tanácsokról”. Követésük a szeretet gesztusa. – Azt mondják, kevesen kapnak rá meghívást. – Én néha mégis úgy érzem, sokan léphetnének erre az útra.
Ne bánd, ha azt állítják, erős benned az összetartozás szelleme. Hát mit akarnak? Egy törékeny eszközt, mely markukban darabjaira hullik szét?
Ne csak a magad vétkei miatt kérj bocsánatot Jézustól: ne csak a saját szíveddel szeresd…
Engeszteld Őt mások minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeni bűnéért, szeresd Őt minden ember szívével, aki valaha is szerette Őt.
Légy merész: mondd meg neki, hogy jobban belebolondultál, mint Mária Magdolna, Avilai Szent Teréz vagy Kis Szent Teréz. Mondd, hogy Ágostonnál, Domonkosnál, Ferencnél, sőt még Ignácnál és Xavéri Szent Ferencnél is őrültebben szereted.
Szereteted ne legyen lidércfény. – Látszat, tűznek csak árnyéka, mely nem lobbant lángra és nem melegít.
„Timor Domini sanctus.” – Szent dolog az istenfélelem. – Fiúi hódolat és nem szolgai félelem, hisz Isten-Atyád nem egy zsarnok.
Szeretetből fakadjon bűnbánatod. – Mert Ő jó. – Mert Ő a Barátod, aki Életét adta érted. – Mert mindened, amid van, neki köszönheted. – Mert annyira megbántottad… Mert Ő megbocsátott neked… Ő… neked!!
– Szeretetből fakadjanak bűnbánó könnyeid, gyermekem.
Ha csak egy ember halt volna meg azért, hogy megszabadítson a haláltól...
–Isten halt meg. Én mégis közömbös maradok.
Te bolond! – Azt hitted, egyedül vagy a püspöki kápolnában, de én láttam, ahogy minden egyes újonnan felszentelt kelyhet és paténát megcsókolsz, hogy a te csókod fogadja majd az Urat, amikor első alkalommal „száll le” a szent edényekbe.
Ne feledd: a Fájdalom a Szeretet próbaköve.
Egyenes szív és jóakarat: Isten akaratának keresése mellett e két dologra van szükséged, hogy a Szeretetről szőtt álmaid megvalósulhassanak, és hogy csillapodjon a lelkek iránti éhséged.
Szívesen tennének szolgálatot a Szent Őrangyalok annak a léleknek, aki így fordul hozzájuk: „Szent Angyalok, hozzátok folyamodom, akárcsak a Menyasszony az Énekek énekében, »ut nuntietis ei quia amore langueo« – mondjátok meg neki, hogy beteg vagyok a szerelemtől.”
Minden az elevenedbe vág. – Ez most egy ilyen időszak. Lelkedet és érzékeidet megpróbáltatás éri. Mindenfelől kísértés vesz körül…
Továbbra is azt mondom, légy alázatos! Meglátod, hamarosan elmúlik ez az állapot. Fájdalmad örömre fog váltani, a kísértés pedig szilárd jellembe ütközik majd.
Addig is éleszd fel magadban a hitet, telj el reménnyel, és szüntelenül gyakorold a Szeretetet, még akkor is, ha úgy érzed, nem tudsz teljes szívvel szeretni.
„Hősi” halálról ábrándozol. – Nem gondolod, hogy „hősiesebb” dolog lenne észrevétlenül, jó ágyban, polgárként lelni halálodat… de a Szeretet betegeként?
Ne kössön a földhöz semmi más érzelem, csak az isteni vágy, hogy dicsőíthesd Krisztust, sőt Őáltala, Ővele és Őbenne az Atyát és a Szentlelket is.
Mondd meg neki, hogy szükségem van ötven olyan emberre, akik Jézus Krisztust mindenekfelett szeretik.
Néha késztetést érzünk arra, hogy úgy viselkedjünk, mint egy gyermek. – A gyermeki tettek apró csodák Isten szemében, és míg nem válnak szokássá, gyümölcsözőek maradnak, hisz a Szeretet mindig termékeny.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/82518/ (2025.12.14.)