Pontlista
Úgy tűnik nekem, mintha kezedben tartott szívvel járnál körbe, hátha valaki megveszi portékádat. Ki kéri? – kiáltod. – Csak ha egyetlen teremtménynek sem kell, akkor adod oda Istennek.
Szerinted a szentek is ezt tették?
A teremtmények a tieid? – A teremtmények Istenéi: esetleg Isten által a tieid.
Miért akarsz a világi vigaszok pocsolyájából inni, ha örök életre szökellő vizekkel is olthatod a szomjad?
Mondj le minden teremtményről, meztelenítsd le magad egészen. Ugyanis – ahogy Szent Gergely pápa mondja – az ördögnek semmi tulajdona nincs e földön, és meztelenül száll harcba. Ha ruhában mész a csatába, hamar földre fog rántani: lesz hol megragadnia.
Mintha Angyalod a füledbe súgná: tele a szíved emberi ragaszkodással! – Efölött kellene őrködnie Őrangyalodnak?
Elengedés. – Micsoda kihívás! Bárcsak ne lenne a három szent szögön kívül más kötelékem, sem a Kereszten kívül más érzés testemben.
Nem gondolod, hogy nagyobb béke és egység vár rád, ha mindent elengedsz, és befogadod ezt a különleges kegyelmet?
– Küzdj Érte, hogy kedvében járj, de erősödj meg a reményben.
Eredj, és gyermeki nagylelkűséggel kérdezd meg tőle: mit kapok kérésedért cserébe?
Szeretnél elszakadni az emberektől, de attól félsz, hogy hidegnek és távolságtartónak fognak tartani. – Ne aggódj emiatt: ha Krisztusé vagy – egészen Krisztusé! – mindenki számára Krisztus tüze, fénye és melege leszel.
Jézus nem „osztozkodik”: Ő mindenedet akarja.
Nem vagy hajlandó alávetni magad Isten akaratának… Inkább fejet hajtasz akármelyik kis teremtmény szeszélye előtt.
Egyszerűen nem fér a fejembe: ha Isten önmagát adja neked, miért ragaszkodsz annyira a teremtményekhez?
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/82578/ (2025.12.14.)