Pontlista
Egyenes leszek veled. – Ne légy annyira kritikus apostolkodásod során és testvéreid között. – Bocsáss meg, hogy kimondom, de kritikus hozzáállásod akadályozza természetfeletti vállalkozásotokat, mert míg mások munkáját elemzed – égre emelt tekintettel állíthatom –, tevékenységednek semmi haszna, sőt passzivitásod homokszem mások munkájának gépezetében.
„De – hangzik el nyugtalan kérdésed – mit is tehetnék, ha a kritikai szemlélet a személyiségem lényege?”
Megnyugtató válaszom ez lesz: „Végy kezedbe egy papírt és egy tollat, hogy bizalommal, lényegre törően – és persze röviden! – papírra vethesd mindazt, ami gyötör. Add át a lapot elöljáródnak, majd felejtsd el az egészet. – Az elöljáró állapotbeli kegyelem birtokában vagy megőrzi a papírt… vagy a szemétbe dobja. – A papír sorsa téged azonban már nem fog érdekelni, hisz égre emelt tekintettel, egyenes úton fogalmaztad meg véleményedet.
Ha vezérszerepre érzel meghívást, törekedj arra, hogy testvéreid között utolsó, a többiek előtt pedig első légy.
Lássuk csak… Miért veszed zokon, hogy valaki bizalmasabb viszonyban áll bizonyos személyekkel, mint te? Talán régebb óta ismerik egymást, rokonszenvesek egymásnak, vagy hasonló a munkájuk, a természetük…
– Ügyelj azonban arra, hogy a tieid körében senkit ne részesíts kitüntetett figyelemben.
Sose mondj rosszat testvéredről, még ha okot is adna rá. – Először fuss az Oltáriszentséghez, aztán fordulj a Paphoz, és neki mondd el bánatodat.
– Aztán senki másnak.
Látva, mi tölti ki annyi ember életét (csak beszélnek, csak beszélnek, annak minden hozadékával együtt), szükségesebb és jobb dolognak tartom a csöndet. – Értem, Uram, miért is kéred számon a felesleges beszédet.
„Frater qui adjuvatur a fratre quasi civitas firma” – Erős város a testvér, akit testvére megsegít.
– Gondolkodj el ezen, és éld meg végre a testvériség szellemét, melyre oly régóta bíztatlak.
Ha nem látom rajtad, hogy az áldott testvériség lelkületével élnél, melyre folyton bíztatlak, emlékeztetni foglak Szent János szeretetteljes szavaira: „Filioli mei, non diligamus verbo neque lingua, sed opere et veritate” – Gyermekeim, ne szeressünk szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal!
A szeretet hatalma! – Ha kötelességeitek teljesítése során megélitek az áldott testvériességet, gyengeségetekben is megtartjátok majd egymást, akárcsak az egymásnak támasztott kártyalapok.
Látod? Sok-sok egymásba font szál alkotja ezt a kötelet, mely hatalmas súlyokat is képes elbírni.
– Ha Isten akaratának szolgálatában egyesíted akaratodat testvéreidével, bármilyen akadályt képesek lesztek leküzdeni.
Könnyebben fogod teljesíteni kötelességeidet, ha arra gondolsz, miként segítenek neked testvéreid, és miként hátráltatja őket hűtlenséged.
Apostoli vállalkozásodban ne félj a kívülről támadó ellenségtől, bármennyire is fenyegető a jelenléte. – Íme a legfélelmetesebb ellenség: a „fiúság” és a „testvériség” hiánya benned.
Megértem, hogy míg egységben érzed magad Isteneddel és testvéreiddel, addig jót nevetsz minden sértésen, még ha tekintélyes ellenfelektől is származnak. – Mit neked a véleményük?
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/82661/ (2025.12.14.)