Pontlista

Több komolyságot. – Hagyd már ezt a kihívó, gyerekes viselkedést. – Magatartásod váljék lelki békéd és rendezettséged tükrévé.

Nem áll neked jól az affektálás és a hangsúlyos beszéd: látszik, hogy csak álarc. – Legalább Isten, a lelkivezetőd és testvéreid előtt próbáld levetni, hogy kisebb legyen köztetek a fal.

Eltékozlod gyöngédséged. – Persze gyakorold mindig a felebaráti szeretetet, de – jól figyelj, apostoli lélek – az a másik érzés, melyet maga az Úr helyezett szívedbe, egyedül Krisztusé. – Ráadásul, ha emlékszel, akárhányszor elhúztad szíved hét fontos retesze közül valamelyiket, természetfeletti látóhatárodon mindig megjelent a kétség felhője… Ilyenkor tiszta szándékod ellenére is felteszed magadnak a kérdést: nem voltak túlzóak szeretetmegnyilvánulásaim?

Nem elég, hogy tanult ember és jó keresztény vagy. – Ha nem csiszolod jellemedet, ha képtelen vagy összeegyeztetni buzgalmadat és tudományodat a jómodorral, nem gondolom, hogy szent lehetnél. – És még ha nagy is lenne tudásod, a jászol mellé kellene kötni, mint az öszvért.

Sugárzik rólad az önteltség, ami ellenszenvet kelt másokban, nevetségessé tesz, és ami még rosszabb, apostoli munkád is emiatt veszít hatékonyságából.

Ne feledd, hogy még a „középszerűek” is vétkezhetnek, ha túl sokat képzelnek magukról.

Éppen tapasztalatlanságod tesz önhitté és hiúvá. Nélkülözhetetlennek érzed magad.

– Nézz magadba. Ostobasága ellenére is kerülhet az ember vezető beosztásba (láttunk már ilyet), és ha nem vállalja fel hiányosságait, bölcs tanácsadóira sem fog hallgatni. Rossz belegondolni, mennyi kár származhat a rossz vezetésből.