Pontlista

Igaz vajon, hogy nem emberek, csak hasak élnek a földön? – Nem hiszem. Én nem hiszem.

A torkosság a tisztátalanság előörse.

Bármennyire is válogatott és ízletes az étel, ha a disznó gyomrába kerül (bocsánat, de így hívják), legjobb esetben is csak sertéshússá válik.

Legyünk angyalok, hogy megnemesítsük a befogadott eszméket. – Vagy ha nem, legalább legyünk emberek: váljon étkünk nemes és szép izomzattá, vagy akár erős aggyá… mely megérti és imádja Istent.

De… semmiképp se legyünk állatok, mint oly sokan!

Csúf gyengeség a torkosság. – Szerinted nem nevetséges, sőt undorító egy kissé a látvány, mikor a méltóságteljes uraságok nagy komolysággal, szertartásszerűen ülik körbe az asztalt, hogy zsíros falatokkal tömjék meg magukat, mintha ez lenne életük „célja”?

Étkezés közben ne beszélj az ételről. Közönséges szokás. Ne légy a híve. – Beszélj inkább nemes dolgokról – lélekről, szellemről –, így megnemesíted e testi szükségletet.

Akárhányszor a legcsekélyebb önmegtagadás nélkül kelsz fel az asztaltól, pogány módon ettél.

Többet eszel a kelleténél. – A fizikai kellemetlenségekkel is járó telítettségérzet miatt képtelenné válsz arra, hogy megízleld a természetfeletti javakat, sőt értelmed is elhomályosul.

A mértékletesség bizony földi szempontból is nagy erény!

Boldogságodat nem befolyásolja sem a bővelkedés, sem az ínség.