Pontlista

Valld be Lelkivezetődnek, hogy kísért az ellenség. – Ha bizalmadba fogadod, győzelmed még több égi kegyelmet biztosít majd számodra, sőt, onnantól kezdve a jótanács lelkére és lelki atyád imáira is számíthatsz a harcban.

Sose beszélj tisztátalan dolgokról! Még csak ne is panaszkodj miattuk. – Jobban ragadnak, mint a szurok. – Válts inkább témát, ha meg nem lehetséges, kezdj el a szent tisztaság szükségességéről és szépségéről beszélni. Az ilyen ember tudja, mennyit ér a lelke.

A szentek sosem voltak betegek, egy modernista orvos kutatásainak kiváló alanyai.

Átlagos emberek voltak, és ma is azok: hús, vér emberek, akárcsak te. – És győzedelmeskedtek.

„Ha a testet selyembe öltöztetik…” – Majd, ha azt látom, hogy habozva állsz a testi kísértés előtt, mely a művészet, a tudomány… a szeretet köntösébe bújik, egy régi spanyol közmondás sorait fogom idézni: „A test test marad akkor is, ha selyembe öltöztetik.”

„Infelix ego homo! Quis me liberabit de corpore mortis huius?” – Ó, én szerencsétlen ember! Ki szabadít meg e halálnak testétől? – kiáltja Szent Pál. – Adjon erőt a tudat, hogy ő is küzdött.

A kísértés órájában gondolj az örök mennyei Szeretetre. Engedd, hogy növekedjen benned a remény. Ettől nem leszel kevésbé nagylelkű.

Bármi történjék, te ne aggódj, ha nem a te beleegyezéseddel történik. – Ugyanis csakis az akarat képes kitárni a szív kapuit a romlás előtt.

Azt írod: „Atyám, mintha… a fogamat húznák, úgy fáj a szívem.” – Komolyan veszem, amit írsz, látom ugyanis, hogy szükséged lenne egy jó fogorvosra.

Bárcsak hagynád magad!

„Bárcsak rögtön az elején szakítottam volna!” – sóhajtottál fel. – Remélem, nem kell többé elhangzania e megkésett kiáltásnak.

Mily világos az út… mennyire nyilvánvalók az akadályok… és mennyiféle eszköz áll rendelkezésünkre a küzdelemben! – Mégis: mennyi tévelygés és botladozás! Nem igaz?

– Az a vékony kis fonál – lánc: kovácsoltvas lánc – térít le téged az útról, melyet mindketten ismerünk. Nem akarod, hogy elszakadjon, így botladozol, sőt el is esel. – Mire vársz még?

– Miért nem vágod el, hogy haladhass végre?

Össze vagy zavarodva. – Tudtam, hogy nehezen döntesz jó és rossz között, úgyhogy értésedre akartam hozni: az ördög ábrázata nagyon csúf, ezért nem kockáztatja meg, hogy meglássuk szarvait. Nem játszik nyílt lapokkal.

Hányszor és hányszor ölti magára a nemesség, sőt a lelkiség álarcát!

Hagyd, hogy szívedben túlcsorduljon a hála, amiért Isten kegyelme minden egyes napon kiszabadít az ellenség hálójából.