Pontlista
Boldognak akarlak látni a földön. – Addig azonban nem válhatsz boldoggá, míg ennyire félsz a fájdalomtól. „Zarándokutunkon” éppen a fájdalomban lelünk boldogságra.
Uram, ugye jólesett neked e gyermeki lelkületű férfi „leleményessége”, aki mikor kellemetlen, sőt undorkeltő dologban kellett, hogy engedelmeskedjen, halkan odasúgta neked: Jézus, legalább hadd vágjak hozzá jó képet!
Ha jól mennek dolgaink, örvendjünk és adjunk hálát Istennek a gyarapodásért. – És ha rosszul mennek dolgaink? – Örvendjünk és adjunk hálát Istennek, amiért édes Keresztjében részesít bennünket.
Sose csüggedj, ha apostol vagy. – Nincs akadály, amellyel ne tudnál megküzdeni. – Miért szomorkodsz?
Jézus… hallgat. – „Jesus autem tacebat.” – Akkor te miért beszélsz? Vigaszt keresel? Vagy mentegetőzni akarsz?
Hallgass. – A megvetettség legyen örömöd: úgysem kapsz belőle annyit, amennyit megérdemelnél.
– Képes vagy egyáltalán feltenni a kérdést: „Quid enim mali feci?” – mi rosszat tettem?
Biztosan Isten embere vagy, ha némán és örömmel tűröd az igazságtalanságot.
Rövid álom e földi szenvedés… – Örvendj, hisz Istened-Atyád nagyon szeret téged, és amennyiben nem gördítesz akadályt útjába, e rossz álom után boldog ébredéssel ajándékoz meg téged.
Ha alázatosan elfogadjuk Isten akaratát, elkerülhetetlenül örömre és békére lelünk: a Kereszt boldogságára. – Krisztus igája valóban édes, és terhe valóban könnyű.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/82912/ (2025.12.14.)