Pontlista

Középszerű akarsz lenni? – Te… a tömeg része?! De ha egyszer Isten vezérnek teremtett! Langyos embereknek nincsen köztünk helyük. Alázkodj meg, és Szeretete tüzével Krisztus újra lángra fog lobbantani.

A kísértés órájában gondolj az örök mennyei Szeretetre. Engedd, hogy növekedjen benned a remény. Ettől nem leszel kevésbé nagylelkű.

Reagálj. – Halld a Szentlélek szavát: „Si inimicus meus maledixisset mihi, sustinuissem utique” – ha ellenségem bántana, azt elviselném könnyedén, de te…? „Tu vero homo unanimis, dux meus, et notus meus, qui simul mecum dulces capiebas cibos” – te, aki barátom, apostolom vagy, aki asztalomhoz telepedve velem együtt eszed az édes étkeket!

Fontos, hogy kialakuljon bennünk a meggyőződés: Isten folyamatosan velünk van. – Úgy élünk, mintha Isten távol lenne, valahol a ragyogó csillagok között, és elfelejtjük, hogy mellettünk is mindig ott van.

Olyan, mint egy szerető Atya – jobban szeret, mint ahogy a világ összes anyja szeretheti gyermekét: segít, ösztönöz, megáld… és megbocsát.

Hányszor enyhült meg szüleink arca, mikor megígértük nekik, hogy sosem rosszalkodunk többet! – És talán már rögtön aznap elkövettünk egy újabb csínyt… Erre édesapánk színlelt keménységgel a hangjában, nagy komolysággal megdorgál, de közben szíve is megindul, hisz jól ismeri gyengeségünket… Szegény gyermek mennyire igyekszik, hogy ne rosszalkodjon! – gondolja magában.

Egészen át kell itasson bennünket a tudat, hogy nagyon is a mi Atyánk az Úr, aki mellettünk van, és a mennyekben lakozik.

Tudom, mennyire szeretsz engem, Uram… Hogyhogy nem őrültem még meg?

Hagyd, hogy szívedben túlcsorduljon a hála, amiért Isten kegyelme minden egyes napon kiszabadít az ellenség hálójából.

Ne feledd, bohó gyermek, a Szeretet mindenhatóvá tett téged.