Pontlista

Jézus a barátod. – Ő a Barát. – Hússzíve van, akárcsak neked. – Szeméből kedvesség árad. Ezek a szemek siratták meg Lázárt… És ugyanúgy, ahogy Lázárt, téged is szeret.

Krisztusban összpontosul minden eszményünk, ugyanis Ő király, Szeretet, Isten.

Képzeld magad elé a világ legszebb és leghatalmasabb jelenségeit… az értelmedet gyönyörködtető, testedet és érzékeidet pihentető csodákat…

Aztán az éjszakában felragyogó világot, és a többi világot: az egész Univerzumot. – És mindez a szív kielégített, őrült vágyaival együtt még mindig semmi, sőt a semminél is kevesebb, összehasonlítva az Istenemmel, aki a tiéd is! Ő végtelen kincs, Ő a legeslegdrágább igazgyöngy, aki megalázta önmagát, rabszolgává lett, szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát először az önként választott istállóban, József műhelyében, majd Szenvedésében, gyalázatos halálában, és végül a Szentséges Eucharisztia Szeretetőrületében.

Ha csak egy ember halt volna meg azért, hogy megszabadítson a haláltól...

–Isten halt meg. Én mégis közömbös maradok.

Amikor a Tabernákulum elé állsz, gondolj arra, hogy Ő… már húsz évszázada vár rád.

Ott van Ő, Királyok Királya, Urak Ura: a Kenyérbe rejtve.

Miattad alázta meg magát ennyire, mert szeret.

Még mindig visszhangzik a világban Isten kiáltása: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, s mennyire szeretném, ha már fellobbanna!” – Mégis szinte teljesen kialudt a tűz…

Nem akarod te terjeszteni a tüzet?