Pontlista

Növekedj az akadályok által. – Isten kegyelmében nem lesz hiányod: „inter medium montium pertransibunt aquae !” – Hegyeken fogsz átkelni!

Mit számít, hogy ma korlátoznod kell tevékenységedet, ha később – akárcsak a nyomás alól felszabaduló rugó – messzebb érhetsz, mint amiről valaha álmodtál?

Miért pazarolod az Istentől kapott időt és energiát? Ne dobáld meg az ugató kutyákat. Rájuk se hederíts.

Te, aki annyi mélypontot éltél meg csupán egy kis földi szerelem kedvéért, tényleg úgy gondolod, hogy igazán szereted Krisztust, ha nem vagy képes az Ő kedvéért szembenézni ezzel a megaláztatással?

Epe és ecet, hamu és áloé íze terjed! Mily száraz, repedezett és puffadt az ínyed! – De ez az élettani jelenség még mindig semmi lelked rossz ízéhez képest.

– Ugyanis „többet várnak tőled”, de képtelen vagy megadni. – Alázkodj meg: szerinted, ha mindent megtennél, továbbra is éreznéd testedben és lelkedben ezt a keserű elégedetlenséget?

A fájdalom iskolájának sikeres teljesítéséhez az Apostol a következő biztos támpontokat adja: „spe gaudentes” – örvendezők a reménységben, „in tribulatione patientes” – béketűrők a nyomorúságban, „orationi instantes” – állhatatosak az imádságban.

Kudarc ért! – Mi sosem vallunk kudarcot. – Minden bizodalmadat Istenbe vetetted. – Minden rendelkezésedre álló eszközzel éltél.

Hidd el, itt és most bukásod volt sikered. – Adj hálát az Úrnak, aztán kezdd újra!

Kudarcot vallottál? – Jól tudod, téged sosem érhet kudarc.

Nem buktál el, csak tapasztalatra tettél szert. – Előre!

Az bizony kudarc volt. Szerencsétlenség. Nem a mi lelkületünk szerint cselekedtél. – De jól tudod, természetfeletti szemléletmóddal a végkifejlet (Győzelem vagy vereség? Mindegy is!) mindig csak a siker lehet.

A világ összes hatalma összefogott ellened? Mit számít? Te csak menj előre!

– Ismételd a zsoltár szavait: „Az Úr az én világosságom és üdvösségem – kitől kellene félnem? »Si consistant adversum me castra, non timebit cor meum« – Ha táborok kelnek is ellenem, nem ijed meg szívem.”

Jól van. És? – Nem értem, hogyan vonhatod ki magadat a lelkek szolgálatából – hacsak nem rejtett gőgöd miatt, hogy tökéletesnek gondolod magad. Isten tüze vonzott magához, az Ő fénye és melege lelkesít, gyarló eszközei azonban néha füstöt termelnek.

Ne emészd magad a pénzügyi nehézségek miatt, melyek apostoli vállalkozásodat veszélyeztetik. – Növekedj az Isten iránti bizalomban, tégy meg minden tőled telhetőt, és meglátod, pénzügyeid többé nem fognak aggasztani!

Jótékony az üldöztetés szele. – Mit is veszíthetünk? Csak az vész el, ami már úgyis elveszett. – Míg a vihar nem csavarja ki gyökerestül a fát – és az Egyház fáját nincs olyan hurrikán, amely kicsavarhatná helyéből –, csak az elszáradt faágak törnek le. Azok meg jó is, hogy letörnek…

Látogatás egy híres kolostorba. – Az egyik külföldi hölgy, látva a kolostor szegényes felszereltségét, sajnálkozva fordult az egyik szerzeteshez: „Nehéz életük lehet…” A szent férfi jókedvében csak annyit mondott: „Ezt akartad, barát, hát ezt is kaptad.”

Amit akkor örömmel hallgattam, most szomorúan adom neked tovább, hisz azt állítod, nem vagy boldog.

Sose nyugtalankodj. – Elveszíted a békéd.

Fizikai levertség. – Kimerültél… – Pihenj. Függeszd fel minden tevékenységed. – Keresd fel orvosod. Kövesd tanácsait, aztán ne aggódj semmi miatt.

Hamar visszatérhetsz majd tevékenységeidhez, és ha hűségben élsz, apostoli teendőidet is jobban fogod végezni.

Nehezedre esik? – Tudom. Mégis azt mondom, előre! Csak az részesül a jutalomban – méghozzá milyen jutalomban! –, aki bátran harcol.

Ha lelked épülete meginog, és úgy érzed, minden kicsúszik a lábad alól… támaszkodj gyermeki bizalommal Jézusra és Máriára: már kezdettől fogva erre a szilárd és biztos kősziklára kellett volna építkezned.

Ez most egy hosszú próbatétel. – Talán, sőt nem is talán, hanem egészen biztosan nem volt megfelelő eddig a hozzáállásod… ugyanis földi dolgokban kerestél vigaszt. – Istened-Atyád azonban kigyomlált életedből minden földi kapaszkodót, hogy Ő lehessen az egyetlen menedéked.

Apostoli vállalkozásodban ne félj a kívülről támadó ellenségtől, bármennyire is fenyegető a jelenléte. – Íme a legfélelmetesebb ellenség: a „fiúság” és a „testvériség” hiánya benned.

Megértem, hogy míg egységben érzed magad Isteneddel és testvéreiddel, addig jót nevetsz minden sértésen, még ha tekintélyes ellenfelektől is származnak. – Mit neked a véleményük?