Pontlista

Madrid háborús frontja. Mintegy húsz katonatiszt beszélget nemes és vidám bajtársi hangulatban. Felcsendül egy dal, majd még egy.

A barna bajszú fiatalember csak az elsőt hallotta:

Megosztott szívek nem,

nekem nem kellenek;

ha az enyémet adom,

bizony az egészet átadom.

„Mennyire vonakodom attól, hogy teljesen átadjam a szívemet!” – Imádsága széles és biztos mederre lelő vízként tört felszínre.

Úgy tűnik nekem, mintha kezedben tartott szívvel járnál körbe, hátha valaki megveszi portékádat. Ki kéri? – kiáltod. – Csak ha egyetlen teremtménynek sem kell, akkor adod oda Istennek.

Szerinted a szentek is ezt tették?

Eredj, és gyermeki nagylelkűséggel kérdezd meg tőle: mit kapok kérésedért cserébe?

Mi a helyzet a szíveddel? – Ne nyugtalankodj: a szentek – akik ugyanolyan hétköznapi emberek voltak, mint te vagy én – ugyancsak küzdöttek természetes hajlamaikkal. Ha nem így lenne, nem lett volna nagy érdemük abban, hogy „természetfeletti” válaszként szívüket – testüket és lelküket – Istennek, és nem egy teremtménynek adták oda.

Tehát, ha egyszer megláttad az utat, szerintem a szív gyengesége már nem jelenthet akadályt az eltökélt és „igazán szerelmes” szív számára.

Azt írod: „Atyám, mintha… a fogamat húznák, úgy fáj a szívem.” – Komolyan veszem, amit írsz, látom ugyanis, hogy szükséged lenne egy jó fogorvosra.

Bárcsak hagynád magad!

„Bárcsak rögtön az elején szakítottam volna!” – sóhajtottál fel. – Remélem, nem kell többé elhangzania e megkésett kiáltásnak.

Mily világos az út… mennyire nyilvánvalók az akadályok… és mennyiféle eszköz áll rendelkezésünkre a küzdelemben! – Mégis: mennyi tévelygés és botladozás! Nem igaz?

– Az a vékony kis fonál – lánc: kovácsoltvas lánc – térít le téged az útról, melyet mindketten ismerünk. Nem akarod, hogy elszakadjon, így botladozol, sőt el is esel. – Mire vársz még?

– Miért nem vágod el, hogy haladhass végre?

Munkád végeztével Krisztus kedvéért végezd el testvéred részét is, méghozzá olyan természetes eleganciával, hogy még ő se vegye észre, hogy az igazságosság követelményein felül teljesítesz.

– Ez bizony istengyermeki nemességre vall!

Miért takargatod szíved zugait? – Míg nem adod át magad teljesen, hiába próbálod Őt eljuttatni másokhoz.

– Silány eszköz vagy.