Pontlista

Fontos, hogy kialakuljon bennünk a meggyőződés: Isten folyamatosan velünk van. – Úgy élünk, mintha Isten távol lenne, valahol a ragyogó csillagok között, és elfelejtjük, hogy mellettünk is mindig ott van.

Olyan, mint egy szerető Atya – jobban szeret, mint ahogy a világ összes anyja szeretheti gyermekét: segít, ösztönöz, megáld… és megbocsát.

Hányszor enyhült meg szüleink arca, mikor megígértük nekik, hogy sosem rosszalkodunk többet! – És talán már rögtön aznap elkövettünk egy újabb csínyt… Erre édesapánk színlelt keménységgel a hangjában, nagy komolysággal megdorgál, de közben szíve is megindul, hisz jól ismeri gyengeségünket… Szegény gyermek mennyire igyekszik, hogy ne rosszalkodjon! – gondolja magában.

Egészen át kell itasson bennünket a tudat, hogy nagyon is a mi Atyánk az Úr, aki mellettünk van, és a mennyekben lakozik.

A szent szégyentelenség a „gyermeki lét” jellegzetessége. A gyermek nem aggodalmaskodik. – Gyarlóságait, természetes gyarlóságait nem leplezi, és nem is érdekli, hányan látják…

A természetfeletti élet vonatkozásában e szégyentelenség a következőkre enged következtetni: dicséret, megvetés, csodálat, gúny, tisztelet, gyalázat, egészség, betegség, gazdagság, szegénység, szépség, rútság…

Rendben… Mit számít mindez?

Gyermekség útja. – Ráhagyatkozás. – Lelki gyermekség. – Nem ostobaság, hanem erős és szilárd alapokra épített keresztény élet.

A gyermekek minden bosszúságukról azonnal megfeledkeznek, ha játékról van szó: ti gyermekek vagytok, így nem lesz semmi gondotok. – Hagyatkozzatok az Atyára: az Ő kebelén megpihenve minden gondotok elszáll.

Gyermek, a ráhagyatkozás engedelmességet kíván.