Pontlista

Jó, hogy nagylelkűen, gyermeki lelkülettel szolgálod Istent, és nem vársz cserébe semmit, azonban az se aggasszon, ha néha mégis gondolsz a jutalomra.

Ne félj a haláltól. – Mostantól nagylelkűen fogadd el… amikor Isten akarja… ahogy Isten akarja… ahol Isten akarja. – Ne kételkedj: a legmegfelelőbb helyen, módon és időben fog eljönni… Istened-Atyád küldi majd. – Köszöntsük nővérünket, a halált!

Nem égsz a vágytól, hogy Istened-Atyád örvendezve hozzon majd fölötted ítéletet?

A gyermekeknek nincs semmi tulajdonuk. Minden a szüleiké… Atyád nagyon is jól tudja, hogyan kell az örökséget kezelni.

Hiányosságaid és tökéletlenségeid, sőt súlyos bukásaid se válasszanak el Istentől. – A gyönge gyermek, ha okos, apja közelében próbál maradni.

Ne szomorodj el, ha csak bosszankodva tudsz eleget tenni apró kéréseinek. – Fogsz te még mosolyogni…

Vagy tán nem látod, milyen kedvetlenül adja a gyermek apja kezébe az édességet, mikor az próbára akarja tenni? – De odaadja: a szeretet győzedelmeskedik.

Napról napra egyre világosabban látod nyomorúságodat. – Ne ijedj meg. – Ő tudja, hogy képtelen vagy több gyümölcsöt hozni.

Önkéntelen – gyermeki – eséseid miatt Istened-Atyád jobban vigyáz rád, és Anyád, Mária sem enged ki szerető karjaiból. Élj a lehetőséggel: akárhányszor az Úr felemel a porból, öleld szorosan át, és hajtsd nyomorult fejedet nyitott keblére, hogy szerető Szívének dobbanásaival magába bolondíthasson téged.

Amikor egy gyermeki lélek az Úr bocsánatát kéri, biztos lehet benne, hogy kérése hamar meghallgatásra talál: Jézus kiszakítja lelkéből eddig elkövetett bűneinek láncát, leemeli róla tisztátalanságának holt terhét, mely a földhöz köti, és minden földi nehezéket messzire hajít gyermeki szívétől, hogy a fölséges Isten trónusáig emelkedve egyesülhessen az Úr Szeretetének élő lángjával.

Milyen jó dolog gyermeknek lenni! – Amikor egy felnőtt kérvényez valamit, érdemeinek listáját is be kell nyújtania hozzá.

Amikor azonban egy csöppség kér – mivel a gyermekeknek nincs mit felmutatniuk –, elég, ha annyit mond: neki vagyok a fia.

Teljes szívedből mondd: Ó, Uram! Én… Isten gyermeke vagyok!

Láttad már valaha, hogyan mondanak köszönetet a gyermekek? – Utánozd őket. Akár siker, akár megpróbáltatás ér, úgy fordulj Jézushoz, ahogy ők: „Milyen jó vagy! Milyen jó…!”

Ha igazi átéléssel ismételgeted e mondatot, már a gyermekség útján jársz, amely örömök és könnyek árán, de mérhetetlen Szeretetben vezet el a békéhez.