Pontlista

A szent szégyentelenség a „gyermeki lét” jellegzetessége. A gyermek nem aggodalmaskodik. – Gyarlóságait, természetes gyarlóságait nem leplezi, és nem is érdekli, hányan látják…

A természetfeletti élet vonatkozásában e szégyentelenség a következőkre enged következtetni: dicséret, megvetés, csodálat, gúny, tisztelet, gyalázat, egészség, betegség, gazdagság, szegénység, szépség, rútság…

Rendben… Mit számít mindez?

Uram, ugye jólesett neked e gyermeki lelkületű férfi „leleményessége”, aki mikor kellemetlen, sőt undorkeltő dologban kellett, hogy engedelmeskedjen, halkan odasúgta neked: Jézus, legalább hadd vágjak hozzá jó képet!

A gyermeki lelki életben a „gyermekek” szavai vagy tettei sosem gyermetegek.

Ne feledd, bohó gyermek, a Szeretet mindenhatóvá tett téged.

Gyermek, ne hagyd el jó szokásod: „ostromold” szerelmeddel a Tabernákulumokat.

Ne gondold, hogy amikor „jó gyermeknek” nevezlek, félénknek és visszafogottnak tartalak. – Ha hiányzik belőled a férfiasság és a természetesség, apostol helyett csak annak nevetséges karikatúrája leszel.

Jó gyermek, sokszor mondogasd Jézusnak a nap folyamán: szeretlek, szeretlek, szeretlek…

Bosszantó nyomorúságaidat látva ne uralkodjon el rajtad a szomorúság. – Dicsekedj gyöngeségeiddel, akárcsak Szent Pál, ugyanis a gyermekek utánozhatják a nagyokat anélkül, hogy félniük kellene a nevetségessé válástól.

Hiányosságaid és tökéletlenségeid, sőt súlyos bukásaid se válasszanak el Istentől. – A gyönge gyermek, ha okos, apja közelében próbál maradni.

Ne szomorodj el, ha csak bosszankodva tudsz eleget tenni apró kéréseinek. – Fogsz te még mosolyogni…

Vagy tán nem látod, milyen kedvetlenül adja a gyermek apja kezébe az édességet, mikor az próbára akarja tenni? – De odaadja: a szeretet győzedelmeskedik.

Amikor különösen is jól akarod végezni feladataidat, akkor megy minden a legrosszabbul. – Alázattal lépj Jézus elé: „Láttad? Mindent elrontok. Ha nem sietsz a segítségemre, még többet fogok hibázni! Szánd meg gyermekedet: próbálom teleírni életem lapjait, de annyira ügyetlen vagyok! Ha a Mesterem nem fogja kezemet, karcsú betűk helyett otromba vonalak és tintafoltok kerülnek csak papíromra, melyeket jobb, ha nem mutatok meg senkinek.

Jézus, mostantól mindig együtt fogunk írni.”

Belátom, szerelmem, ügyetlen vagyok... De annyira, hogy mikor simogatni szeretnék, akkor is fájdalmat okozok. – Szelídítsd meg lelkemet: add meg nekem, vagyis szeretném, hogy megadd nekem a gyermeklét férfias erején túl azt a túláradó gyengédséget, mellyel a gyermekek szokták kényeztetni szüleiket.