Pontlista

Olyan barátok társaságát keresed, akiknek szavai, szeretete, törődése elviselhetőbbé teszi számodra e földi száműzetést… még ha a barátok néha árulókká is válnak. – Jól is van ez így.

De… hogyhogy nem beszélgetsz egyre többet azzal a Baráttal, aki sosem árul el?

Egészen kicsinnyé lett – láthatod: gyermekké! –, hogy bizalommal közeledj hozzá.

Megnevettettél imáddal, te… türelmetlen. – Azt mondtad: „Nem akarok megöregedni, Jézus… Annyit kellene akkor még várnom, hogy láthassalak! És talán a szívem sem égne már akkora tűzzel. Túl késő lenne a találkozáshoz. Most hevesebb lenne egyesülésünk, hisz ma még ifjú szívvel szeretlek!”

„A részvétnyilvánítás csendje.” – Hagyd meg ezt azoknak, akiknek szívük hideg.

Mi, katolikusok Isten gyermekei vagyunk, és mennyei Atyánkkal beszélgetünk.

Ne félj nevén nevezni az Urat – Jézus –, és megmondani neki, hogy szereted.

Ne csak a magad vétkei miatt kérj bocsánatot Jézustól: ne csak a saját szíveddel szeresd…

Engeszteld Őt mások minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeni bűnéért, szeresd Őt minden ember szívével, aki valaha is szerette Őt.

Légy merész: mondd meg neki, hogy jobban belebolondultál, mint Mária Magdolna, Avilai Szent Teréz vagy Kis Szent Teréz. Mondd, hogy Ágostonnál, Domonkosnál, Ferencnél, sőt még Ignácnál és Xavéri Szent Ferencnél is őrültebben szereted.

Légy még merészebb, és mikor szükséged van valamire, bár mindig a „Fiat ”-ból kiindulva, de ne kérleld, hanem mondd: „Jézus, ezt vagy azt akarom”. A gyermekek is így kérnek.

Imádságotok legyen férfias. – A gyermekek nem puhányak.

Ima közben elkalandozol. – Próbálj összpontosítani, de ne aggódj, ha igyekezeted ellenére mégis szétszórt maradsz.

A legjobb gyerekek figyelmét is sokszor teljesen elvonják az őket körülvevő játékok, és meg sem hallják apjuk szavát. – Ez nem azt jelenti, hogy nincs bennük szeretet vagy tisztelet: csak kicsinyek és gyarlók.

Te is gyermek vagy Isten előtt.

Milyen jó dolog gyermeknek lenni! – Amikor egy felnőtt kérvényez valamit, érdemeinek listáját is be kell nyújtania hozzá.

Amikor azonban egy csöppség kér – mivel a gyermekeknek nincs mit felmutatniuk –, elég, ha annyit mond: neki vagyok a fia.

Teljes szívedből mondd: Ó, Uram! Én… Isten gyermeke vagyok!

Láttad már valaha, hogyan mondanak köszönetet a gyermekek? – Utánozd őket. Akár siker, akár megpróbáltatás ér, úgy fordulj Jézushoz, ahogy ők: „Milyen jó vagy! Milyen jó…!”

Ha igazi átéléssel ismételgeted e mondatot, már a gyermekség útján jársz, amely örömök és könnyek árán, de mérhetetlen Szeretetben vezet el a békéhez.

Annyira kimerülsz munkád során, hogy képtelen vagy imádkozni. Mindig Atyád jelenlétében vagy. – Ha nem is beszélsz hozzá, nézz rá néha, akárcsak egy apró gyermek… Ő vissza fog mosolyogni.