Pontlista

Ima nélkül a cselekedet halott: az áldozat adja meg az ima értékét.

Első az ima, aztán a vezeklés. Harmadik, de csak nagyon is „harmadik” a cselekvés.

Az ima lelkünk épületének alapja. – Az ima mindenható.

„Mária a jobbik részt választotta” – írja a Szent Evangélium. – Mária ott ül, és issza Mestere szavait. Mintha nem csinálna semmit, mégis imádkozik és szeret. – Később városokon és falvakon át kíséri a prédikáló Jézust.

Mily nehéz ima nélkül kísérni az Urat!

Azt gondolod, nyomorult vagy, és nem vagy méltó arra, hogy Isten meghallgasson… És Mária érdemei? Vagy az Úr sebei? Talán nem vagy te is Isten gyermeke?

Ő meghallgat, „quoniam bonus... quoniam in saeculum misericordia ejus” – mert jó, mert irgalma örökkévaló.

„Minden nap szakítok egy kis időt az imára. Hol is tartanék, ha nem tenném?” Megértem, amit írsz.

Egy szent ima nélkül? – Nem hiszek az ilyen életszentségben.

Ha nem vagy imádságos ember, nem hiszek szándékod tisztaságában, bármennyire is állítod, hogy Krisztusért dolgozol.

Ne dönts anélkül, hogy ne tekintenél rá ügyedre Isten jelenlétében.

Add át magad minden nap legalább egy pár perc erejéig az áldott magánynak: benső életednek nagy szüksége van rá.

Sose legyetek olyan férfiak és nők, akik sokat tesznek, de keveset imádkoznak.

Ha e földi lét során át akarjátok adni magatokat az Úrnak, előbb legyetek lelki, majd tudományos emberek. – Nők esetében erre nincs szükség: őket inkább jellemzi a megfontoltság. – Egyesüljetek az Úrral imátokban: láthatatlan palást fedje minden érzéketeket és képességeteket. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok. Engeszteljetek, engeszteljetek, engeszteljetek.