Pontlista
Nem tudsz imádkozni? – Lépj be Isten jelenlétébe, és amint kimondod: „Uram, nem tudok imádkozni!”, biztos lehetsz benne, hogy már imádkozol.
Azt írtad nekem: „Az imádság beszélgetés Istennel. Na, de miről?” – Hogy miről? Róla, rólad: örömről, bánatról, sikerről és kudarcról, nemes törekvésekről, napi aggodalmakról… gyengeségekről! Hálaadás és kérés: Szeretet és jóvátétel.
Röviden: ismerd meg Őt és önmagad. „Beszélgessetek, tartsd vele a kapcsolatot!”
„Et in meditatione mea exardescit ignis” – Amíg elmélkedem, tűz égeti lelkem. – Ezért az imádság: hogy meleget és fényt adó máglya, élő láng legyél.
Ha elakadsz az úton, ha pislákoló lángnak érzed magad, ha nincs illatos farönk, melyet a tűzre vethetnél, tápláld a máglyát szóbeli imáidnak, röpimáidnak ágaival, száraz leveleivel. – Így jól használod fel idődet.
Nem tudod, mit mondj az Úrnak, amikor imádkozol. Semmi nem jut eszedbe, pedig sok mindenről ki akarnád kérni a véleményét. – Vesd papírra napközben mindazt, amit Isten jelenlétében át szeretnél gondolni, a jegyzet pedig legyen nálad, amikor imádkozni mész.
Imáidat szilárd elhatározás kísérje: nem fogod hosszabbra nyújtani, hogy megvigasztalódj, és nem is fogsz korábban felállni, ha épp lelki szárazság gyötör.
Imáidban ne kérj Jézustól vigaszt. – Persze ha megadja, köszönd meg. – Mindig állhatatosságot kérj tőle.
Eszed lassú és szétszórt. Haszontalan próbálod megzabolázni gondolataidat az Úr jelenlétében: teljesen kába vagy!
Ne erőlködj, és ne is aggódj. – Jól figyelj: ez a szív órája.
Elmondásod szerint mintha egy pontatlan óra lennél, amely mindig rosszkor csörög: az imára kijelölt időben hidegség, szárazság lesz úrrá rajtad, ellenben amikor a legkevésbé várnád – az utcán, napi teendőid közepette, a város lármás forgatagában vagy akár szorgalmas munkavégzésed csendjében – azon kapod magad, hogy imádkozol… Vajon tényleg nem időszerű? Használd ki órád váratlan csörgéseit is. – A lélek ott fúj, ahol akar.
A keresztény ember imája sohasem monológ.
Ne hanyagold el lelki olvasmányaidat. – A lelki olvasmány sokakat tett már szentté.
A Jézust szerető lélek számára az imádság még szárazság idején is édes gyógyír: azzal a hévvel rohan imádkozni, mellyel a gyermek keresi a cukrot, miután bevette a keserű orvosságot.
Ha kihűlt lelkesedésed miatt azt hiszed, letértél utadról, félreérted utad lényegét: a próbatétel óráját éled, ezért lettél megfosztva a vigasz minden érzésétől.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/84388/ (2025.12.14.)