Pontlista
Csak a műveltségre fektetsz hangsúlyt. – Fontos lenne, hogy lelkileg is fejlődj. – Így valóban Krisztusért fogsz munkálkodni: ahhoz, hogy Ő uralkodhasson a világban, szükség van olyan emberekre, akik égre emelt tekintettel, kiválóan végzik földi tevékenységeiket, és csendesen – de hatékonyan – apostolkodnak szakmai életükben.
Ne tárd fel olyan könnyen mások előtt apostoli munkád bizalmasabb részleteit. Hát nem látod, hogy a világ telve van önző értetlenkedéssel?
Mindig csak a külsőségek! – Fényképeket, ábrákat, statisztikákat kérsz tőlem.
– Nem küldök semmit, mert – bár tisztelem mások véleményét – magamról mégis azt gondolnám, hogy az égiek helyett a földi dolgokba kapaszkodom…
Ragyogni akarsz, mint egy csillag? A magasba akarsz szökni, hogy lángod az égig érjen?
Inkább fáklyaként égj a rejtekben, hogy lángra lobbanthass minden utadba kerülő dolgot. – Ez a te apostoli feladatod: erre születtél.
Igyekezet…! Munka… Lázas tevékenység… Csodálatos épületek…
A lelki életben: törött dobozok, olcsó pamut, festett karton… Igyekezet, munka! – És sok-sok ember, akik ide-oda rohannak…
Munkájuk során a jelenre összpontosítanak: mindig a „jelenben vannak”. – Te azonban az örökkévalóság szempontjából vizsgálj mindent: a „jelenből szemléld” jövődet és múltadat…
Nyugalom. – Béke. – Intenzív lelki élet. Ne vágtass, ne akarj mindenképp máshova menni, töltsd be a neked kijelölt szerepet, akárcsak egy hatalmas lelki dinamó: hány és hány embert láthatsz majd el fénnyel és energiával anélkül, hogy saját világosságod és erőd kárt szenvedne!
Vértanú akarsz lenni. – Íme, itt a lehetőség: légy apostol anélkül, hogy apostolnak neveznéd magadat, légy küldetéstudattal rendelkező misszionárius anélkül, hogy misszionáriusnak neveznéd magad, és légy Isten embere, de tégy úgy, mintha a világ fia lennél. – Maradj a rejtekben!
Együgyűségre vall, ha csak külső szempontok alapján értékeled az apostoli vállalkozásokat. – Olyan, mintha egy mázsa szenet többre becsülnél egy maroknyi gyémántnál.
„Nonne cor nostrum ardens erat in nobis, dum loqueretur in via?” – Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?
Ha apostol vagy, munkatársaid szájából önkéntelenül is az emmauszi tanítványok szavai kellett, hogy elhangozzanak, miután összeért utatok.
Ha e földi lét során át akarjátok adni magatokat az Úrnak, előbb legyetek lelki, majd tudományos emberek. – Nők esetében erre nincs szükség: őket inkább jellemzi a megfontoltság. – Egyesüljetek az Úrral imátokban: láthatatlan palást fedje minden érzéketeket és képességeteket. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok. Engeszteljetek, engeszteljetek, engeszteljetek.
Akik mások javára lemondanak a cselekvésről, hogy imádkozzanak és szenvedjenek, bár a földi dicsőségből nem részesülnek, az Élet Királyságában annál inkább fog ragyogni koronájuk! – Áldott legyen a „szenvedés apostolsága”!
Igaz, hogy visszafogott apostoli tevékenységedet „csendes, de tevékeny missziónak” neveztem. – Nem vonom vissza szavaimat.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/84403/ (2025.12.14.)