Pontlista

Ha egy félredobott, értéktelen fakeresztre lelsz, melyen nincs Megfeszített, ne feledd, hogy ez a Kereszt a te Kereszted: a mindennapi, rejtett, dicstelen, vígasz nélküli Kereszt… mely várja, hogy rákerüljön a hiányzó Megfeszített: légy te az a Megfeszített.

Hányan hagynák, hogy döbbent tömegek szeme láttára feszítsék őket keresztre! Közben ugyanezek az emberek képtelenek keresztény lelkülettel elszenvedni a hétköznapi élet apró szúrásait! – Gondolkodj, vajon melyik az igazi hőstett?

Jézus a szenvedés által teljesíti Atyja akaratát… Akkor te, aki teljesíteni akarod Isten Legszentebb Akaratát, és a Mester nyomdokaiban akarsz járni, panaszkodhatsz-e, ha útitársadul szegődik a szenvedés?

Mennyire megnemesítjük a fájdalmat, ha a lelki gazdálkodásban az őt megillető helyre (vezeklés) tesszük!

Azt kérdezed, minek ez a fakereszt? – Egy levélből idézek: „A mikroszkópból felnézve szemei megakadnak a fekete, csupasz Kereszten. A Kereszt a Megfeszített nélkül szimbólum. Olyan jelentéssel bír, melyet mások nem látnak. Erre, bár fáradtságában épp készült felhagyni a feladattal, újból a lencsébe néz, és munkának lát: a magányos Kereszt kereszthordozó után kiáltott.”

A Feszületed. – Keresztény vagy, ezért mindenhova magaddal kellene hordanod, ki kellene tenned munkahelyi asztalodra, meg kellene csókolnod lefekvéskor és mikor felébredsz. Csókold meg akkor is, amikor szegény tested lelked ellen lázad.

A szenvedés, a megvetettség… a Kereszt idején gondolj arra, mi ez ahhoz képest, amit érdemelnél.

Földi utadon végig elkísér majd a kereszt, a munka és a viszontagság. – Krisztus is ezen az úton járt, és a tanítvány nem nagyobb Mesterénél.

Látogatás egy híres kolostorba. – Az egyik külföldi hölgy, látva a kolostor szegényes felszereltségét, sajnálkozva fordult az egyik szerzeteshez: „Nehéz életük lehet…” A szent férfi jókedvében csak annyit mondott: „Ezt akartad, barát, hát ezt is kaptad.”

Amit akkor örömmel hallgattam, most szomorúan adom neked tovább, hisz azt állítod, nem vagy boldog.

Szenvedsz… de nem akarsz panaszkodni, pedig a panasz gyarló testünk természetes reakciója. Nyugodtan panaszkodj, míg akaratod megegyezik – most és mindig – Isten akaratával.