Pontlista
Miért pazarolod az Istentől kapott időt és energiát? Ne dobáld meg az ugató kutyákat. Rájuk se hederíts.
Te, aki annyi mélypontot éltél meg csupán egy kis földi szerelem kedvéért, tényleg úgy gondolod, hogy igazán szereted Krisztust, ha nem vagy képes az Ő kedvéért szembenézni ezzel a megaláztatással?
Jól van. És? – Nem értem, hogyan vonhatod ki magadat a lelkek szolgálatából – hacsak nem rejtett gőgöd miatt, hogy tökéletesnek gondolod magad. Isten tüze vonzott magához, az Ő fénye és melege lelkesít, gyarló eszközei azonban néha füstöt termelnek.
Jézus, bármerre jártál, senki sem maradhatott közömbös. – Téged csak szeretni vagy gyűlölni lehet.
Csodálkozhatok-e akkor azon, ha egy téged követő apostoli férfiú – aki egy másik Krisztus! – hasonló utálatot vagy szeretetet tapasztal kötelessége teljesítése során?
Már megint: ezt írták, azt mondták… pro és kontra nyilatkoztak… jó szándék, rossz szándék vezérelte őket… Elhallgatás, rágalom, dicshimnusz és rajongás… ostoba vád és igaz megállapítás…
– Hogy lehetsz ennyire oktalan? Miért foglalkozol szélmorajjal, ciripeléssel, tehénbőgéssel, röfögéssel, nyerítéssel, mikor Isten szeretetében megrészegült fejjel és szívvel, egyenes úton haladsz célod felé…?
Ráadásul… hiába próbálod elcsendesíteni ezeket a zajokat, csak az idődet fecséreled.
Nem rejtették véka alá véleményüket: fájt neked, hisz ráadásul váratlanul ért támadásuk.
Természetfeletti válaszod legyen a megbocsátás – sőt, a bocsánatkérés –, és használd ki a lehetőséget, hogy elszakadj a teremtményektől.
Fáj neked, hogy nem köszönték meg a segítséged. – Válaszolj nekem e két kérdésre: talán te elég hálát mutatsz Krisztus felé? Csak nem a földi jutalom reményében tetted meg ezt a szívességet?
Nem értem, min csodálkozol annyira. – Mindig is kevés logika volt Krisztus ellenségeiben. Lázár feltámasztása után például az lett volna a logikus, ha megadják magukat, és megvallják Jézus istenségét, de nem ez történt, sőt, azt mondták: öljük meg az élet adóját!
Ma ugyanez történik.
A harc és megpróbáltatások idején, amikor a „jók” akadályt gördítenek utadba, emeld fel apostoli szívedet: hallgasd meg Jézusnak a mustármagról és a kovászról szóló történetét. – Kérd Őt: „edissere nobis parabolam” – magyarázd meg nekem a példabeszédet.
Az eljövendő győzelem láttán szíved meg fog telni örömmel: az ég madarai otthonra lelnek majd most indult apostoli munkádban, sőt a kovászból is kenyér lesz egyszer.
Áldott földi balsors! – Szegénység, könnyek, gyűlölet, igazságtalanság, gyalázat… Mindenre képes leszel abban, Aki erőt ad neked.
Apostoli vállalkozásodban ne félj a kívülről támadó ellenségtől, bármennyire is fenyegető a jelenléte. – Íme a legfélelmetesebb ellenség: a „fiúság” és a „testvériség” hiánya benned.
Megértem, hogy míg egységben érzed magad Isteneddel és testvéreiddel, addig jót nevetsz minden sértésen, még ha tekintélyes ellenfelektől is származnak. – Mit neked a véleményük?
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/camino/84785/ (2025.12.14.)