Pontlista

Ne félj az igazságtól, még ha halálodat is leled benne.

Alkalmazkodás? – Ez a szó csakis azoknak a szótárában szerepel – alkalmazkodni kell! –, akik nem akarnak küzdeni – akik kényelempártiak, csalók vagy gyávák –, mert már előre legyőzve érzik magukat.

Korábban, mivel az emberi megismerés – a tudomány– szűkebb korlátok között mozgott, úgy tűnt, egyetlen tudós ember is elég, hogy megvédje Szent Hitünket.

Ma, a modern tudományok határozott terjeszkedésével fontossá válik, hogy a hitvédők egymással együttműködésben, a tudomány minden területén megvédjék az Egyházat.

– Te nem hunyhatsz szemet kötelességed fölött…

A megalkuvás annak biztos jele, hogy nem élünk igazságban. – Ha az ember enged eszményeiből, becsületéből, Hitéből, akkor… nincs többé sem eszménye, sem becsülete, sem Hite.

Isten embere, aki megedződött a lelki küzdelemben, így érvelt: Hogy én nem engedek a magaméból? Hát persze, hogy nem, hisz meggyőződésem, hogy igaz ügyet szolgálok. Maga azonban megalkuvó… Mit szól, ha azt mondom, kettő meg kettő az három és fél? – Ja, hogy nem igaz…? Ilyen csekély dologban még a barátság kedvéért sem enged a véleményéből?

– Végre egyszer meg van győződve az igazáról… Ezzel mellém állt a harcban!

A szent hajthatatlanság nem mértéktelenség.

Légy hajthatatlan a hittan és az erkölcs terén, azonban szelíden képviseld nézeteidet. – Mint a kipárnázott acélbuzogány.

Légy hajthatatlan, de ne gorombáskodj.

A hajthatatlanság nem csupán hajthatatlanság, hanem „szent hajthatatlanság”. Ne feledjük: „szent kényszer” is van.