Pontlista

Sugárzik rólad az önteltség, ami ellenszenvet kelt másokban, nevetségessé tesz, és ami még rosszabb, apostoli munkád is emiatt veszít hatékonyságából.

Ne feledd, hogy még a „középszerűek” is vétkezhetnek, ha túl sokat képzelnek magukról.

Úgy hallottam, könnyen ráveszed az embereket, hogy kövessék utadat.

Adj hálát Istennek ezért a talentumért: eszközzé lettél, hogy eszközökre lelj!

Nevess rajta! – Mondd meg neki, hogy elavult nézeteket vall: hihetetlen, hogy egyesek szerint ma is postakocsival kellene közlekednünk… – Hagyjuk meg ezt azoknak, akik visszasírják a voltaire-i eszméket, a rizsporos parókák korszakát és a XIX. századi elavult, liberális elveket.

Ne lehessen rólad is kijelenteni, amit egyszer valaki jó okkal vágott a másik fejéhez: „Torkig vagyok a »becsületes« emberekkel!”

Az apostoli munkában nincs mentség sem az engedetlenségre, sem a kétszínűségre. – Ne feledd: az egyszerűség nem meggondolatlanság vagy tapintatlanság.

Vesd el az „önhittség szellemét”, mely elszigeteli a tiédtől a közeledni vágyó lelkeket. – Hallgass, vagy ha szólsz is, légy szerény: apostoli tevékenységed csakis így válhat naggyá és gyümölcsözővé.

Jól időzített szavaid, melyekkel megerősíted bizonytalankodó barátodat, a célzott beszélgetés, melyet a megfelelő pillanatban kezdeményeztél, a szakmai tanács, mellyel segíted egyetemi munkáját, és tapintatos tapintatlanságod, mely révén új és váratlan horizontokat nyitsz meg lelkesedése számára: mindez a „bizalom apostolkodása”.

Az „étkezés apostolkodása”: a Pátriárkák ősi vendégszeretete a betániai testvéri szeretettel párosul. – Amikor így apostolkodunk, mintha Jézus ülne az asztalfőn, akárcsak Lázár házában.

Az ünnepeket és a népszokásokat újból kereszténnyé kellene tenni. – Sürgősen el kellene kerülnünk, hogy a nyilvános szórakozásnak csak bugyuta vagy pogány formái legyenek.

Kérd az Urat, hogy legyen, aki részt vesz e sürgős misszióban, melynek azt a nevet adhatnánk, hogy a „szórakozás apostolkodása”.

Csak dicsérni tudod a „levélírás apostolkodását”. – Azt írod: „Nem könnyű olyan dolgokkal teleírni a papírt, melyek hasznára válhatnak a címzettnek. Akárhányszor nekiülök, mindig az Őrangyalomhoz fordulok, hogy segítsen bölcsen megírnom a levelet. És még ha csupa ostobaságot is hordok össze, senki nem foszthat meg engem – sem őt – azoktól a percektől, amikor címzettem lelkének legégetőbb szükségleteiért imádkoztam”.

Emberi dolog, hogy ami kevésbe kerül, többnyire nem sokat ér. – Ezért javasoltam neked a „nem ingyenes apostolkodást”.

Ha foglalkozásod apostoli tevékenységed eszköze, tarts igényt hivatásbeli munkádban a jogos és méltányos fizetségre.