Pontlista
Vidáman, aggályok nélkül kell gondolnod az életedre, és kérned a bocsánatot. Szilárdan föltenni magadban, konkrétan és határozottan, hogy ezen és ezen a ponton megjavítod az életedet: ebben a részletben, ami fáradságodba kerül, meg abban a másik dologban, amit általában nem végzel el úgy, ahogy kellene, hiszen tudod.
Ha hibát követtél el – kicsit vagy nagyot – fuss vissza Istenhez!
Ízleld a zsoltár szavait: „Cor contritum et humiliatum, Deus, non despicies” – az Úr sohasem veti meg és mindig meghallgatja a megtört és alázatos szívet.
Az alázatosság megadja minden léleknek, hogy ne csüggedjen el a saját tévedései láttán.
– Az igazi alázatosság arra vezet…, hogy bocsánatot kérjünk!
Tápláld lelkedben a jóvátétel vágyát, hogy napról napra nagyobb bűnbánatra juss.
Az apró gyermek bizalmas kérése: olyan bűnbánatot szeretnék, Uram, mint azoké, akik a legjobban tudtak tetszeni Neked.
A lelki élet – ismétlem kitartóan, szántszándékkal – folytonos kezdés és újrakezdés.
– Újrakezdés? Igen! Valahányszor bűnbánatot tartasz – és napjában sokszor meg kellene ezt tennünk –, újra kezdesz, mert új szeretetet adsz Istennek.
Az a barátunk ezt írta: „Sokszor kértem bocsánatot az Úrtól igen nagy bűneimért; elmondtam Neki, hogy szeretem, megcsókolva a Feszületet, és köszönetet mondtam Neki, azért, hogy ezekben a napokban atyai gondomat viselte. Azon kaptam magam, hogy, mint évekkel ezelőtt, azt mondom – csak utólag gondoltam bele –, »Dei perfecta sunt opera« – Isten minden műve tökéletes. Közben teljes bizonyosság alakult ki bennem, melyhez a kétségnek még az árnyéka sem férhetett, arról, hogy ez Istenem válasza bűnös teremtményének, aki mégis szereti Őt. Mindent Tőle várok! Legyen áldott!”
Sietve válaszoltam neki: „Az Úr mindig úgy viselkedik, mint egy jó Atya, és állandóan bizonyságát adja Szeretetének: vesd Bele minden reményedet…, és küzdj tovább.”
Még ha ez terhes is számunkra – és kérem az Urat, hogy növelje bennünk ezt a fájdalmat –, te meg én nem vagyunk kívülállók Krisztus halálának ügyében, mert az emberek bűnei voltak azok a kalapácsütések, melyek a fára szegezték Őt.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/forja/82575/ (2025.12.14.)