Pontlista

Ne rémülj meg, ne bátortalanodj el, ha fölfedezed, hogy hibáid vannak… és micsoda hibáid!

– Küzdj, hogy kiirtsd őket. És amíg küzdesz, légy meggyőződve, hogy jó kiállni mindezeknek a gyöngeségeknek a próbáját, mert másként gőgös lennél: és a gőg eltávolít Istentől.

Töltsön el a csodálat Isten jósága láttán, mert Krisztus benned akar élni… akkor is, amikor érzed szegény tested egész nyomorúságának teljes súlyát, a súlyát ennek az alantasságnak, ennek a szegény sárnak.

– Igen, akkor is, tartsd szem előtt Isten meghívását: Jézus Krisztus, aki Isten és Ember, megért engem, gondja van rám, mert Testvérem és Barátom.

Élj elégedetten, nagyon boldogan, akkor is, ha néha meglegyint a szomorúság, akkor is, ha szinte állandóan a kezeddel érinted az undorító hulladékot.

– Ez a vidámság és ez a szorongás egyszerre meglehet benned, mindegyik a maga „emberében”: az első az új emberben, a másik a régi emberben.

Az alázat, az istenismeret és az önismeret gyümölcseként születik.

Uram, egy ajándékot kérek Tőled: Szerelmet… egy olyan Szerelmet, amely tisztán őriz meg engem. – És még egy másik ajándékot: az önismeretet, hogy elteljek alázattal.

A szentek azok, akik életük végéig küzdenek: azok, akik minden kudarc után, újra föl tudnak kelni. Minden elbukás után, hogy bátran folytassák az alázat útját szeretettel, reménységgel.

Ha tévedéseid alázatosabbá tesznek téged, ha arra indítanak, hogy nagyobb erővel keresd az Isten kezének kapaszkodóját, akkor ezek a szentség útját jelentik számodra: „Felix culpa!” – áldott bűn, ahogyan az Egyház énekli.

Lehetetlennek tűnik, hogy egy olyan ember, mint te – aki tudod, hogy semmi vagy, mint mondod –, akadályokat merjen támasztani az Isten kegyelmének.

Pedig ez az, amit teszel hamis alázatosságoddal, objektivitásoddal”, pesszimizmusoddal.

A valódi hit az alázatban mutatkozik meg.

„Dicebat enim intra se” – azt mondta magában az a szegény asszony: „Si tetigero tantum vestimentum eius, salva ero” – ha csak megérinthetem ruhája szegélyét, meggyógyulok.

– Micsoda alázatosság az övé, hitének gyümölcse és jele!

Utánozd a Szent Szüzet: csak semmi voltunk teljes elismerése tehet minket értékessé a Teremtő szemében.

Sohasem érjük el az igazi természetfeletti és emberi örömet, a „valódi” jókedvet, ha nem utánozzuk „valóban” Jézust: ha nem vagyunk alázatosak, mint Ő.

Képes vagy elviselni ezeket a megaláztatásokat, melyeket Isten kér tőled olyan dolgokban, melyeknek nincs jelentősége, melyek nem homályosítják el az igazságot? – Nem? Akkor nem szereted az alázat erényét!