Pontlista
Jól értettelek, mikor ezt a következtetést vontad le: biztosan nem érek fel szinte még egy szamár magasságába sem…, annak a szamárnak a magasságába, mely Jézus trónja volt, mikor bevonult Jeruzsálembe: a leghitványabb piszkos rongykupacban maradok, melyet még a legszegényebb guberáló is megvet.
De felhívtam a figyelmedet: az Úr mégis téged választott, és azt akarja, hogy az Ő eszköze légy. Ezért az, hogy magadat – nem alaptalanul – ilyen nyomorultnak látod, egy okkal több kell, hogy legyen arra, hogy hálás légy Istennek, mert meghívott.
Mikor az emberek el akarnak végezni egy bizonyos munkát, megfelelő eszközöket igyekeznek használni.
Ha évszázadokkal ezelőtt éltem volna, lúdtollat használtam volna írásra; ma töltőtollat használok.
Isten viszont, mikor el akar végezni egy művet, alkalmatlan eszközöket választ, hogy lássák – hányszor mondták már ezt nekem –, hogy a mű az övé.
Ezért te meg én, akik ismerjük nyomorúságaink hatalmas súlyát, azt kell, hogy mondjuk az Úrnak: noha nyomorult vagyok, nem felejtem el, hogy isteni eszköz vagyok a Te kezedben.
Istennek különleges joga van hozzánk, gyermekeihez: joga van arra, hogy megfeleljünk szeretetének, személyes tévedéseink ellenére.
– Ez a meggyőződés nagy felelősséggel terhel meg bennünket, mely elől nem térhetünk ki, de teljes biztonságot is ad: eszközök vagyunk Isten kezében, eszközök, akikre számít mindennap, és ezért mindennap igyekszünk szolgálni Őt.
Az Úr azt várja, hogy az eszközök tegyenek meg minden lehetőt, hogy alkalmasak legyenek: azon kell lenned, hogy az alkalmasság soha ne hiányozzék belőled.
A csodatevő hatalom! Hány halott, sőt rothadó lelket fel fogsz támasztani, ha megengeded Krisztusnak, hogy cselekedjék benned.
Abban az időben, mondják az Evangéliumok, az Úr ment, és ők, a betegek segítségül hívták és keresték. Ma is, keresztény életeddel Jézus az, Aki megy, és ha Őt követed, sokan meg fogják Őt ismerni, segítségül fogják hívni, a segítségét fogják kérni, és megnyílik a szemük a kegyelem csodálatos fényeire.
Makacsul a magad módján jársz el, s munkád terméketlen.
Engedelmeskedj, légy kezes: ahogyan a gépben is szükséges, hogy minden kerék a maga helyére kerüljön (különben megáll, vagy alkatrészei eltorzulnak; és biztosan nem termel, vagy nagyon gyér a haszna), ugyanúgy ha egy férfit vagy egy nőt kiszakítanak működési területéről, inkább akadálya, mint eszköze lesz az apostoli munkának.
Az apostolnak nincs más célja, mint hogy hagyja, hogy az Úr cselekedjék, vagyis, hogy rendelkezésre álljon.
Az első tizenkettő is idegen volt azokon a vidékeken, ahol hirdették az Evangéliumot, és olyan személyekkel álltak szemben, akik Krisztus tanításával szögesen ellenkező alapra építették a világot.
– Nézd: túl ezeken a kedvezőtlen körülményeken, a Megváltás isteni üzenete letéteményeseinek tudták magukat. És az Apostol így kiált: „Jaj nekem, ha nem hirdetem az Evangéliumot!”
Soha nem tulajdoníthatjuk önmagunknak a köztünk járó Jézus hatalmát. Az Úr elhalad, és átformálja a lelkeket, mikor mindnyájan a közelébe megyünk, egy szívvel, egy érzéssel, azzal a közös vággyal, hogy jó keresztények legyünk: de Ő az, nem te, nem is én. Jézus az, aki áthalad!
– Továbbá, Ő itt marad szívünkben – a tiédben és az enyémben – és tabernákulumainkban.
– Jézus az, Aki áthalad, és Jézus az, Aki itt marad. Itt marad benned, mindannyiotokban és bennem is.
Bizalmasan elmondtad nekem, hogy imádságodban ezekkel a szavakkal nyitottad meg szívedet az Úr előtt: „A saját nyomorúságaimat nézem, melyek úgy tűnik kegyelmeid ellenére is növekszenek, kétségkívül az én megfelelő magatartásom hiánya miatt. Elismerem, hogy hiányzik minden felkészültségem a vállalkozáshoz, melyet kérsz tőlem. És amikor azt olvasom az újságokban, hogy annyi és annyi megbecsült, tehetséges, anyagi erőforrásokkal rendelkező beszél, ír és szervez országod védelme érdekében…, magamra nézek, és olyan senkinek, olyan tudatlannak és olyan szegénynek találom magam, egyszóval olyan kicsinek…, hogy zavar és szégyen fogna el, ha nem tudnám, hogy Te így akarsz engem. Ó, Jézusom! Másrészt jól tudod, milyen szívesen helyezném lábad elé ambíciómat… Hit és Szeretet: Szeretni, Hinni és Szenvedni. Ebben igenis gazdag és bölcs akarok lenni, de nem bölcsebb és gazdagabb, mint ahogyan Te határtalan Irgalmadban rendelted: mert egész megbecsülésemet és egész jó híremet legigazságosabb és legszeretetreméltóbb Akaratod hűséges teljesítésében kell keresnem.”
– Azt tanácsoltam neked, hogy ne állj meg ezeknél a puszta jó kívánságoknál.
Istennek szüksége van szilárd, biztos nőkre és férfiakra, akikre támaszkodni lehet.
Mondd Neki lassan: jó Jézusom, ha apostol kell, hogy legyek – apostolok apostola –, szükséges, hogy nagyon alázatossá tégy engem.
Add, hogy megismerjem magam: hogy megismerjem önmagamat, és megismerjelek Téged.
– Így soha nem fogom szem elől téveszteni, hogy semmi vagyok.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/forja/82691/ (2025.12.14.)