Pontlista

Állhatatosnak és igényesnek kell lenned a te lelki életi szabályaidban akkor is, amikor fáradt vagy, amikor ezek száraznak tűnnek számodra. Tarts ki! Ezek a pillanatok olyanok, mint a vörösre festett hosszú póznák, amelyek a hegyi utak mentén, mikor megjön a hó, tájékozódási pontul szolgálnak és megmutatják – mindig! –, hogy hol a biztos út.

A belső élet a napi áhítatgyakorlatokkal való küzdés során erősödik meg. Ezeket szeretettel kell végezned – sőt: élned! –, mert a mi istengyermeki utunk a Szeretet útja.

Valaki olykor azt mondta nekem: Atya, fáradtnak és hidegnek érzem magam; mikor imádkozom vagy valamilyen áhítatgyakorlatot végzek, úgy tűnik nekem, színészkedem…

Ennek a barátomnak, és neked is – ha ugyanilyen helyzetben vagy – ezt válaszolom: színjáték? – Nagy dolog az, fiam! Játszd a szerepedet! Az Úr a néződ: az Atya, a Fiú és a Szentlélek; a Szentháromság fog nézni minket azokban a pillanatokban, amikor „szerepet játszunk”.

– Így cselekedni az Úr előtt, szeretetből, hogy kedve teljék benne, mikor nehezünkre esik, ez a szép! Isten bohócának lenni! Milyen csodálatos ez a szeretetből, áldozattal, minden személyes kedvtelés nélkül, Urunk kedvéért végzett szereplés!

– Ez igenis szeretetből való élet!