Pontlista

Mindannyiunknak „ipse Christus”-nak kell lennünk – Krisztusnak magának. Szent Pál az, aki Isten nevében a lelkünkre köti: „Induimini Dominum Iesum Christum” – öltözzetek Jézus Krisztusba.

Mi mindannyian – te is! – kötelesek vagyunk ügyelni arra, hogyan öltjük fel azt a ruhát, amelyről az apostol beszél; mindannyian, személy szerint, szüntelenül párbeszédet kell, hogy folytassunk az Úrral.

Hadd adjak neked egy tapasztalt lélektől való tanácsot: imádságod – életednek mindig imádságnak kell lennie – „a gyermek imádságának” bizalmával kell, hogy elhangozzék.

Isten veled van. Lelkedben a kegyelemben ott lakik a Legszentebb Háromság.

– Ezért, nyomorúságaid ellenére, állandó társalgást tudsz folytatni és kell is folytatnod az Úrral.

Imádkozz mindig, mindig.

Szükségét kell érezned, hogy az Istenhez fordulj, belső életed minden sikere és minden kudarca után.

Mindig úgy fogtam fel a keresztény ember imáját, mint szerető beszélgetést Jézussal, melynek azokban a pillanatokban sem kell megszakadnia, amikor fizikailag távol vagyunk a Tabernákulumtól, mert egész életünk az emberi szeretet Istenhez szóló versszakaiból áll…, és mindig képesek vagyunk szeretni.

A szőlőtővel egységben lévő hajtások fejlődnek és gyümölcsöt hoznak.

– Mit kell tennünk neked és nekem? A Kenyér és a Szó útján nagyon egyesülni Jézussal, Aki számunkra a szőlőtő…, szerető szavakat intézve Hozzá egész nap. A szerelmesek így tesznek.

Légy meggyőződve róla, fiam, hogy Istennek joga van megkérdezni tőlünk: Gondolsz Rám? Jelenlétemben élsz? Engem keresel támaszul? Úgy keresel Engem, mint életed Világosságát, mint páncélodat…, mint mindenedet?

– Ezért hát erősítsd meg magadban ezt az elhatározást: azokban az órákban, melyeket a világ fiai jóknak tekintenek, így fohászkodom: Uram! Azokban az órákban, melyeket rosszaknak neveznek, megismétlem: Uram!

Életednek állandó imádságnak kell lennie, folytonos párbeszédnek az Úrral: a kellemes és a kellemetlen, a könnyű és a nehéz, a rendes és a rendkívüli dolgokról…

Minden alkalommal rögtön eszedbe kell, hogy jusson a párbeszéd Atyáddal, az Istennel, hogy keresd Őt lelked közepében.

Ha felteszed magadban, életedben minden alkalmas lehet arra, hogy felajánld az Úrnak, alkalmul szolgálhat arra, hogy párbeszédet folytass mennyei Atyáddal, Akinél mindig készenlétben vannak az új megvilágosítások, és meg is adja azokat.