Pontlista

Mikor elhomályosul a látásunk, mikor elvész a tekintetünk világossága, szükségünk van arra, hogy a fény felé forduljunk. És Krisztus azt mondta nekünk, hogy Ő a világ Világossága, aki azért jött, hogy a betegeket meggyógyítsa.

– Tehát betegségeid, bukásaid – ha az Úr megengedi, hogy előforduljanak – ne válasszanak el téged Krisztustól: közelítsenek téged Hozzá!

Ne rémülj meg, ne bátortalanodj el, ha fölfedezed, hogy hibáid vannak… és micsoda hibáid!

– Küzdj, hogy kiirtsd őket. És amíg küzdesz, légy meggyőződve, hogy jó kiállni mindezeknek a gyöngeségeknek a próbáját, mert másként gőgös lennél: és a gőg eltávolít Istentől.

Ha tévedéseid alázatosabbá tesznek téged, ha arra indítanak, hogy nagyobb erővel keresd az Isten kezének kapaszkodóját, akkor ezek a szentség útját jelentik számodra: „Felix culpa!” – áldott bűn, ahogyan az Egyház énekli.

Töltsön el csodálattal a keresztény ember állapotának ez a szeretetreméltó paradoxonja: maga a mi nyomorúságunk vezet bennünket arra, hogy Istenbe meneküljünk, hogy „megistenüljünk”, és Vele mindenre képesek vagyunk.

Mondd Neki: Jézusom, egyetlen friss virágot sem látok kertemben: mindnek van hibája…, úgy tűnik, mind elvesztették színüket, illatukat. Én szegény! Leborulva a trágyába, a porba: így. Ez nekem való hely.

– Így – megalázva magad –, Ő fog győzni benned, és tied lesz a győzelem.