Pontlista
Jézus a minta: kövessük Őt!
– Akkor követjük, ha a Szent Egyházat és az összes lelkeket szolgáljuk.
A szent Egyház iránti szereteted és szolgálatod nem függhet attól, hogy mekkora a személyes életszentsége azoknak, akikből az Egyház áll, még ha forrón kívánjuk is mindenkiben a keresztény tökéletességet.
– Szeresd Krisztus Jegyesét, a te Anyádat, az Egyházat, amely tiszta, szeplőtelen, és mindig az is marad.
Katolikus emberben nem lehet más lelkület: védeni „mindig” a Pápa tekintélyét; és „mindig” engedelmesen elszántnak lenni a saját véleményünk helyesbítésére az Egyház Tanítóhivatalának színe előtt.
„Az összes egyházak gondja terhel” – írta Szent Pál, és az Apostolnak ez a sóhajtása minden kereszténynek – neked is – emlékezetébe idézi azt a felelősséget, hogy Krisztus Jegyesének, a Szent Egyháznak lába elé tegyük azt, amik vagyunk, és amivel rendelkezünk, szeretve az Egyházat nagy hűséggel, még saját tulajdonunk, hírnevünk és életünk árán is.
Ne ijedj meg – és amennyire lehet, reagálj – a hallgatás összeesküvésének színe előtt, mellyel az Egyházat el akarják hallgattatni.
Egyesek akadályozzák, hogy hallani lehessen szavát; mások nem engedik, hogy látni lehessen azok példáját, akik tetteikkel prédikálnak; ismét mások eltörlik a helyes tanítás minden nyomát…, és nagyon sokan nem viselik el azt.
Ne ijedj meg, ismétlem, hanem ne fáradj bele, hogy a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak szócsöve légy.
Légy napról napra „rómaibb”, szeresd ezt az áldott helyzetet, mely az egyetlen és igaz Egyház fiait ékesíti, mivel Krisztus így akarta.
Szeretném – segíts imádságoddal –, hogy a Szent Egyházban mindnyájan egyetlen test tagjainak érezzük magunkat, ahogyan az Apostol kéri tőlünk; és közömbösség nélkül, mélyen átéljük Anyánknak, az egy, szent, katolikus, apostoli, rómainak örömeit, gyötrődéseit, terjedését.
Szeretném ha átélnénk azonosságunkat egymással, és mindnyájunk azonosságát Krisztussal.
Egész szívből kérem mindennap, hogy adja meg nekünk az Úr a nyelvek adományát. A nyelvek olyan adományát, mely nem különböző nyelvek ismeretében, hanem a hallgatóhoz való alkalmazkodás képességében áll.
– Nem arról van szó, hogy „butaságokat beszéljünk, hogy a köznép megértse”, hanem hogy bölcsen, keresztényül beszéljünk, de mindenki számára hozzáférhető módon.
– Ez a nyelveknek az az adománya, melyet kérek az Úrtól és áldott Anyjától fiai számára.
Ha az életre vágyol, az örök életre és boldogságra, nem szállhatsz ki az Anyaszentegyház hajójából. – Nézd: ha kilépsz a hajóból, a tenger hullámai között végzed, a halálba mész, belefulladsz az óceánba; elszakadsz Krisztustól, elveszíted barátságát, melyet önként választottál, mikor ráébredtél, hogy Ő ajánlja fel neked.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/forja/83950/ (2025.12.14.)