Pontlista
Egyesek csak azt teszik, ami a szegény teremtmények hatókörébe tartozik, és elvesztegetik az idejüket. Szó szerint megismétlődik Péter tapasztalata: „Praeceptor, per totam noctem laborantes nihil cepimus!” – Mester, egész éjjel fáradoztunk, és semmit sem fogtunk.
– Ha a maguk erejéből fáradoznak, az Egyházzal való egység nélkül, az Egyház nélkül miféle hatékonysága lesz ennek az apostolkodásnak? Semmilyen!
– El kell jutniuk a meggyőződésre, hogy a saját kontójukra nem fognak elérni semmit. Neked segítened kell őket, hogy előrehaladjanak az evangéliumi elbeszélés hallgatásában: „In verbo autem tuo laxabo rete” – a te szavadra kivetem a hálót. Akkor a fogás bőséges és hatékony lesz.
– Milyen szép dolog helyreigazítani, hogyha bármi okból a saját kontónkra apostolkodtunk!
Légy meggyőződve róla, fiam, hogy az Egyházban elveszíteni az egységet annyi, mint meghalni.
Kérd Istentől, hogy az Anyaszentegyházban mindenki szíve egyetlen szív legyen, mint az első keresztények idején, hogy az idők végezetéig igazán megvalósuljanak a Szentírás szavai: „Multitudinis autem credentium erat cor unum et anima una” – a hívők sokaságának egy volt a szíve– lelke.
– Nagyon komolyan mondom: miattad ne szenvedjen csorbát ez a szent egység. Foglald imádságodba!
Ajánld fel az imádságot, az engesztelést és a cselekvést erre a célra: „Ut sint unum!” – hogy nekünk, keresztényeknek egy akaratunk, egy szívünk, egy lelkünk legyen, – hogy „omnes cum Petro ad Iesum per Mariam!” – mindnyájan, egységben a Pápával, Jézushoz menjünk, Mária által.
Utasítsd el a nacionalizmust, mely megnehezíti a megértést és az együttélést: sok történelmi helyzetben ez az egyik legveszedelmesebb akadály.
És utasítsd el még erőteljesebben – mert ártalmasabb lenne, mint valaha – ha az Egyház Testében akarnák bevezetni, ahol a leginkább ragyognia kellene minden és mindenki egységének a Krisztus iránti szeretetben.
Isten jelen van lelked, az én lelkem és a kegyelem állapotában lévő minden ember lelke közepében. És nem hiába van ott, hanem azért, hogy több legyen bennünk a só, sok világosságunk legyen, és tudjuk kezelni Istennek ezeket az adományait, mindegyiket a maga helyén.
És hogyan kezelhetjük Isten ajándékait? Alázattal, odaadással, Édesanyánkkal, az Egyházzal egységben.
– Emlékszel a szőlőtőre és a szőlővesszőkre? Milyen termékeny a szőlőtővel egyesült szőlővessző! Micsoda dús fürtök! És milyen terméketlen az elválasztott szőlővessző, mely elszárad és élettelenné válik!
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/forja/83979/ (2025.12.14.)