Pontlista
Állhatatosnak és igényesnek kell lenned a te lelki életi szabályaidban akkor is, amikor fáradt vagy, amikor ezek száraznak tűnnek számodra. Tarts ki! Ezek a pillanatok olyanok, mint a vörösre festett hosszú póznák, amelyek a hegyi utak mentén, mikor megjön a hó, tájékozódási pontul szolgálnak és megmutatják – mindig! –, hogy hol a biztos út.
A belső élet a napi áhítatgyakorlatokkal való küzdés során erősödik meg. Ezeket szeretettel kell végezned – sőt: élned! –, mert a mi istengyermeki utunk a Szeretet útja.
Az egyszerű élet ellen, a szent tisztaság ellen nagy nehézség támad bennünk, melynek mindnyájan ki vagyunk téve: az elpolgáriasodás veszélye a lelki életben vagy a hivatásban: az a veszély – azok számára is, akiket az Isten a házasságra hívott –, hogy agglegénynek, egoistának, szeretet nélküli embernek érezzük magunkat.
– Küzdj radikálisan ez ellen a veszély ellen, minden megalkuvás nélkül.
A békét, mely örömet hoz, ez a világ nem tudja megadni.
– Az emberek mindig békét kötnek, és mégis mindig háborúkba bonyolódnak, mert elfelejtették azt a tanácsot, hogy befelé kell harcolni, hogy Isten segítségéért kell folyamodni, hogy Ő legyen az, aki győz, és így lehet elnyerni a békét, a saját bensőnkben, a családunkban, a társadalomban és a világban.
– Ha így viselkedünk, akkor az öröm a tiéd és az enyém lesz, mert az azok öröksége, akik győznek, és Isten kegyelmével – Aki nem veszít el egyetlen csatát sem – győzelmesnek fognak hívni bennünket, ha alázatosak vagyunk.
Az öröm, keresztény érték, amely addig van meg nekünk, amíg küzdünk. Hiszen a békesség gyümölcse az. A béke pedig annak eredménye, hogy megnyertük a harcot; és az ember élete a földön – így olvassuk a Szentírásban – küzdelem.
Szeress, és keresd annak segítségét, aki lelkedet vezeti. A lelkivezetésben csupaszítsd le szívedet teljesen – a maga gennyességében, ha egyszer olyan! –, őszintén, a gyógyulás vágyával; ha nem teszed meg, ez a romlottság soha el nem tűnik.
Ha olyan személyhez fordulsz, aki a sebet csak a felszínen tudja tisztítani…, gyáva vagy, mert alapjában véve a saját károdra, elrejted az igazságot.
Ne rémülj meg, ne bátortalanodj el, ha fölfedezed, hogy hibáid vannak… és micsoda hibáid!
– Küzdj, hogy kiirtsd őket. És amíg küzdesz, légy meggyőződve, hogy jó kiállni mindezeknek a gyöngeségeknek a próbáját, mert másként gőgös lennél: és a gőg eltávolít Istentől.
Még ha néha a fásultság költözik is lelkedbe, és úgy tűnik neked, hogy csak ajkaddal végzed, indítsd fel magadban újra a hitet, a reményt, a szeretetet. Ne aludj el, mert különben a jó közepette eljön a rossz és elragad téged.
Ha egy pillanatban a belső küzdelem nehezebbé válik, ez jó alkalom lesz annak megmutatására, hogy valódi a Szeretetünk.
„Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek…”: megdöbbentő tapasztalat, hogy hogyan lehet elhagyni egy isteni vállalkozást egy tünékeny csalódás kedvéért!
„Regnare Christum volumus!” – azt akarjuk, hogy Krisztus uralkodjék. „Deo omnis gloria!” – Istennek minden dicsőséget.
A Krisztus fegyvereivel való küzdelemnek – és győzelemnek – ez az eszménye csak az imádság és az áldozat, a hit és a Szeretet révén válik valósággá.
– Rajta hát…, imádkozni, hinni, szenvedni és Szeretni!
Ha kevés megvilágosulást kapsz is az imában, ha erőltetettnek, száraznak tűnik is neked…, szem előtt kell tartanod, mindig új és biztos tekintettel, hogy milyen szükséges a kitartás áhítatgyakorlataid minden részletében.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/forja/84175/ (2025.12.14.)