Pontlista

A mi életünk – keresztényeké – nagyon szokásszerű kell, hogy legyen: igyekezni jót tenni mindennap, ugyanazokat a dolgokat kell megélnünk; megvalósítani a világban isteni küldetésünket, teljesítve minden pillanatban apró kötelességünket.

– Vagy még inkább: igyekezni teljesíteni azt, mert néha nem fog sikerülni, és este, lelkiismeret-vizsgálatunkban azt kell majd mondanunk az Úrnak: nem ajánlok fel Neked erényeket, ma csak hibákat tudok felajánlani Neked, de – kegyelmeddel – el fogok jutni oda, hogy győztesnek mondhassam magam.

Miért nem próbálod egész életedet Isten szolgálatává tenni: a munkát és a pihenést, a sírást és a mosolyt?

– Meg tudod tenni…, és meg kell tenned!

A tiszta arany és a gyémántok a föld méhében találhatók, nem kéznyújtásnyira.

Életszentséged műve, a magad és a mások számára, ennek a szürke, mindennapi, normális és rendes munkádnak a serénységétől és vidámságától függ.

Mindennapi tevékenységünkben sokkal nagyobb hatalomra van szükségünk, mint a legendás Mídás királyé volt: ő arannyá alakította át, amihez csak hozzáért.

– Nekünk megszokott mindennapunk emberi munkáját kell – szeretettel – Isten örök jelentőségű művévé alakítanunk.