Pontlista
Senki sem lehet boldog ezen a földön addig, amíg el nem határozta, hogy nem lesz az. Mert ez a mi utunk: szenvedés – a keresztények azt mondják: kereszt – Isten akarata, szeretet és végül az igazi boldogság – már ebben az életben és azután mindörökké.
Az alázat ösvényén mindenhová el lehet jutni… mindenekelőtt a mennyországba.
Küzd jellemed kemény élei, az önzés és kényelmesség megnyilvánulásai ellen, ellenszenved legyőzéséért ezzel, azzal, amazzal szemben… Ne felejtsd el, hogy együtt kell működnünk a megváltás művével és az aratás, amit betakaríthatsz, annak fog megfelelni, amit itt és most vetsz.
Az idő a tőkénk: hozadékából „megvásároljuk” az örökkévalóságot…
Ha egyszer halál testvérünk gondolata félelmet kelt benned – mert látod valóságos nyomorúságodat! –, végy bátorságot és gondolj a mennyországra, amely ránk vár: Milyen lesz az, amikor a nyomorult, törékeny lényt – amilyen minden emberi teremtmény – elárasztja a végtelen Isten minden dicsősége és pompája, boldogsága és szeretete, amikor a tökéletes boldogság mindörökre eltölt bennünket?
Ha egy becsületes ember a földi élet keserű igazságtalanságával kerül szembe, akkor örül, ha az Isten örök igazságosságára gondol. Bár ismeri saját nyomorúságát, mégis kiált, mint Pál, telve vággyal. Bárcsak valósággá válna kívánsága: „Non vivo ego”, nem én élek, itt és most, hanem Krisztus él bennem. És élete örök élet.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/surco/82551/ (2025.12.14.)