Pontlista

Azt írta nekem valaki, aki valóban hisz: „Ha az ember kényszerűségből elszigetelve él, akkor a testvérek segítsége világosan érezhetővé válik. Amikor meggondolom, hogy most mindent „egyedül” kell viselnem, akkor az is egészen világossá válik, hogy nem tudnám megőrizni elpusztíthatatlan optimizmusomat, – ha nem érezném minden távolságon keresztül összetartozásunkat az Áldott Szentek Közösségével.

A szentek közössége: az a fiatal mérnök, aki azt mondta nekem: „Atya, ezen és ezen a napon, ebben és ebben az órában imádkozott értem” – világosan megtapasztalta.

Az ima az első és legalapvetőbb segítségnyújtás a lelkeknek és az is marad.

„Imádkozz értem” – mondtam, ahogy mindig mondani szoktam. Csodálkozva kérdezte: „Miért? Történt valami?”

Meg kellett magyaráznom, hogy mindnyájunkkal „történik valami” minden pillanatban és hozzátettem: Ahol hiányzik az ima, ott még több történik és ott még nyomasztóbbak a dolgok.

Légy tudatában annak, hogy szoros kapcsolatban vagy testvéreiddel a szentek közösségében. Védd félelem nélkül ezt a csodálatos egységet!

Minden jó, amire törekszel, meghiúsulásra volna ítélve, ha egyedül maradnál vele! Egy elkülönült juh majdnem mindig elveszett juh.

„Jézusom, szeretlek” – ez a röpima és legalább egy lelki áldozás… Ennek egyetlen napon sem szabadna hiányoznia! Imádkozd ezt engesztelésül azokért a sértésekért és szentségtörésekért, amelyeket az Úr azért szenved el, mert közöttünk akart maradni.

Nehéz helyzetekben a következő gondolat segíthet: Minél inkább növekszik hűségem, annál jobban hozzájárulok ahhoz, hogy mások is növekedjenek a hűségben.

Milyen jótékony hatással van, ha érezzük, hogy kölcsönösen támogatjuk egymást!