Pontlista

Hiábavaló fáradozás, ha mindenkinek tetszeni akarunk. Összeférhetetlenek, krónikus elégedetlenek mindig lesznek. Egy közmondás azt mondja: „Ha a juhoknak jól megy a soruk, akkor a farkasoknak rosszul.”

Nem értenek meg? Ő maga volt az Igazság és Világosság és még övéi sem értették meg Őt.

Gyakran tanácsoltam azt neked, hogy emlékezzél imádságban az Úr szavaira: „Nem különb a tanítvány Mesterénél.”

Az Isten gyermeke számára az ellentmondás és a rágalom olyan, mint a katona számára a sebek, amelyeket a csatatéren elszenved.

Leszedik rólad a keresztvizet… A jóhíred!… Mit számít… Mindenesetre nem magad miatt kell szégyent és fájdalmat érezned, hanem miattuk – a rágalmazóidat kell sajnálnod…

Néha nem akarnak megérteni téged: mintha vakok lennének… De máskor te nem tudod elérni, hogy megértesd magad: alakítsd magad ebben a pontban!

Nem elég, ha igazunk van. Éppen olyan szükséges az is, hogy azt érvényesítsük… és elérjük, hogy a többiek elismerjék. – Bárhogy is van: Te mondd meg az igazat, amikor és ahol az szükséges, és ne törődj azzal, hogy „mit fognak szólni”.

Ha a Mester iskolájába jársz, nem csodálkozhatsz azon, hogy oly sok ember értetlensége miatt kell vesződnöd olyan emberekkel, akik már azzal is sokat segíthetnének neked, ha csak egy kicsit azon fáradoznának, hogy megértsenek.

Bár testileg nem bántalmaztad Őt… De olyan gyakran vetted semmibe, olyan sokszor pillantottál rá közömbösen, mint egy idegenre… Csekélységnek tartod ezt?

Az üldözők anélkül, hogy akarnák, segítenek az üldözötteknek, hogy szentekké váljanak…

De: jaj az ilyen „segítőknek”!

Milyen gyakran áll a földi jutalom – rágalomból…!

Nem tehetjük a kezünket az ölünkbe, mialatt egy körmönfont üldözés szeretné az Egyházat halálos mozdulatlanságra ítélni. A legszívesebben azt vennék, ha visszavonulna a nyilvánosságtól, de mindenekelőtt azt szeretnék megakadályozni, hogy állást foglaljon a nevelés, a kulturális élet és a család kérdéseiben.

De hiszen nem a „mi” jogainkról van szó, hanem Isten jogairól, melyeknek megvédését Ő ránk, katolikusokra bízta, hogy érvényre juttassuk őket.

Egy szellő nem orkán. Bárki egyből ellenáll neki: ez gyerekjáték, a harc paródiája.

Kis bosszúságok, hiányok, kis nehézségek… Vidáman elviselted őket és telve belső örömmel, azt gondoltad: most Istenért dolgozom, mert itt a Kereszt!…

De, szegény gyermekem: megérkezett az orkán és olyan megrázkódtatásokat érzel, amely évszázados fákat kitépne a gyökereiből. És ez… mind belsőleg, mind külsőleg. Bízzál! Nem fogja tudni gyökerestől kitépni hitedet és szeretetedet: sem azt nem fogja tudni elérni, hogy letérj utadról… ha nem távolodsz el a „fejtől”, és érzed az egységet.