Pontlista

Ne köss kompromisszumot, ha az Egyház tanításáról van szó. Az ötvözetnél mindig a nemesebb fém veszít értékéből… Azonkívül ez a kincs nem a tied. Az Evangélium figyelmeztet bennünket arra, hogy a Gazda számadást fog követelni tőled, akkor, amikor a legkevésbé várod.

Húsz évszázad telt el. És mindennap újra megismétlődik az a borzalmas dolog: Jézus Krisztust újra elítélik, megostorozzák, megfeszítik…

A katolikusok között is sokan vannak, akik szóval és tettel csatlakoznak a kiáltáshoz: „Őt? Nem ismerem!”

Bárcsak tudnék sok embert emlékeztetni, bizalmas beszélgetésben, mindenfelé az egész világon, hogy Isten végtelenül irgalmas – de végtelenül igazságos is! Ezért az Úr egészen világosan megmondta: „Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt.”

Szent őrangyalunk állandóan kísér bennünket, koronatanúja cselekedeteinknek. A személyes ítéletnél halálod után tanúsítani fogja mindazokat a kis figyelmességeket, amelyeket életed folyamán az Úrnak szeretetből tettél. Sőt: ha ellenséged borzalmas vádjai miatt attól félsz majd, hogy elveszel, akkor őrangyalod tanúsítani fogja szíved mélyének felbuzdulásait – amelyeket te talán már elfelejtettél – és a szeretetnek mindazt a jelét, amelyet az Atyaistennek, a Fiúistennek és a Szentléleknek nyújtottál.

Ne felejtsd el tehát soha őrangyalodat! És ez a hatalmas mennyei fejedelem sem fog soha elfelejteni téged, sem most, sem abban a döntő órában.

Az igazi keresztény mindig készen van arra, hogy Isten előtt megjelenjék. Mert ha azért fáradozik, hogy Krisztus tanítványaként éljen, akkor minden pillanatban felkészült arra, hogy kötelességét teljesítse.

Borzalmas lesz az ítélet azok számára, akik pontosan ismerték az Isten felé vezető utat, másokat tanítottak rá és buzdítottak, hogy azon járjanak, maguk azonban nem jártak rajta.

Isten saját szavaik szerint fogja őket megítélni és elítélni.

A halál és az ítélet a bűn következménye. Egyedül a pokol büntetés a meg nem bánt bűnökért. Aki Isten kegyelmében él, annak nincs mitől félnie.

Amikor hallottam róla, elgondolkoztatott: ötvenegymillió ember hal meg minden évben, minden percben pedig kilencvenhét. A Mester hajdan arról a halászról beszélt, aki kiveti hálóját és Isten országáról, amely hálóhoz hasonlít… Ebből a jó halak ki lesznek válogatva és a rosszak, amelyek nem felelnek meg, el lesznek vetve… elvetve mindörökre! És ez a válogatás ötvenegymillió emberrel történik meg évenként és kilencvenhéttel percenként. – Add ezt tovább a többieknek is!