Pontlista
Hozd be azt az időt, amelyet elvesztettél azzal, hogy az önmagaddal való megelégedettség babérain pihentél: „jó embernek” tartottad magad, mintha elég lenne gyilkosság és lopás nélkül keresztülvergődnünk az életen.
Mutass fel munkádban is szigorúbb tempót! Az az út, amelyet még meg kell tenned, nagyon hosszú! Légy jó mindenkihez, éppen azokhoz, akik az idegeidre mennek: és vedd a fáradságot, hogy különösen szeresd azokat, akiket régebben lenéztél és szolgálj nekik!
A hallgatás napjai, az erőteljes kegyelem napjai… Ima Isten előtt, szemtől szembe…
Hálaima szállt fel szívemből, amikor láttam, hogy hogyan nyíltak meg az emberek Isten közelségében, életük terhével és tapasztalataival. Örültek, mint a gyermekek, annak a lehetőségnek, hogy életüket mégis termékennyé tehetik valamilyen módon, amely eltörölhetné a múlt minden tévedését és mulasztását.
Ezzel a perspektívával szemem előtt figyelmeztettelek sürgetve: Sohase hagyj fel belső életedben a harccal!
Sajnálatos mód, mely végül a rózsafüzér ima teljes elhagyásához vezet, ha azt a nap utolsó órájára halasztjuk.
A lefekvés előtt rosszul imádkozzuk a rózsafüzért, ha egyáltalán elimádkozzuk és anélkül, hogy a titkokat szemlélnénk. Így könnyen puszta rutinhoz jutunk, mely az igazi, egyetlen lehetséges vallásosságot megfojtja.
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/surco/82777/ (2025.12.14.)