Pontlista

Minden kereszténynek kötelessége, hogy a földön mindenhová elvigye a boldogságot: ez az öröm és a lelkierő keresztes hadjárata. Ez eltompult és tönkretett szíveket is fel tud rázni és újra Isten felé fordítani.

Urunknak kemény és merész lelkekre van szüksége, akik nem alkusznak meg a középszerűséggel, hanem biztos lépésekkel hatolnak be minden környezetbe.

Isten azokból a kövekből is képes Ábrahám-fiakat támasztani… Törekednünk kell azonban arra, hogy a kő ne legyen törékeny. Egy nagy darab sziklakőből, bármilyen formátlan is, könnyen lehet nagyszerű alapkövet faragni.

Szánakoztál ezen az elkényeztetett gyermeken, igaz? – Tehát? Ne kényeztesd magad annyira! Nem érted, hogy pipogya ember leszel? – Azonkívül nem tudod azt, hogy a legjobb illata az erdők virágainak van, amelyek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és a szárazságnak?

Külsőleg nagy akaraterő és jellemszilárdság látszik, de milyen sok restség és akaratgyengeség bújik meg mögötte!

Határozd el erősen, hogy nem engeded erényeidet maskarává válni, hanem magától értetődő habitussá, amely belsőleg alakítja jellemedet.

Aki elpuhult és ezért ezer nevetséges semmiség miatt jajgat, az természetesen nem vállalja, hogy kis, egészen mindennapi áldozatokat hozzon – sem Jézusért, sem az embertársakért.

Milyen szégyenletes volna, ha hétköznapjaidban te is így viselkednél – te, aki a többiekkel szemben olyan kemény és sokat követelő vagy!

Ha a szokásos munkádban az akarat ellanyhul, akkor tartsd újra szemed előtt a következőket:

„A tanulás, a munka: lényeges alkotórészei utamnak. Ha restségem következtében hiányozna hozzáértésem, az keresztényi feladatomat lehetetlenné, hatástalanná tenné. Isten akarata, hogy a hozzáértésért fáradozzam, ezáltal jobban elérjem az embereket és így tudjak nekik segíteni.”

Ne kételkedj abban, hogy ha feladod munkádat, akkor kivonod magadat és másokat az Isten terveiből.

Félsz attól az úttól, amelyen sokan járnak, olyanok, akik tudatosították, hogy Isten gyermekei? Miért? Mert Jézus Krisztus nevében figyelmeztettek, hogy vedd komolyan kötelességeidet, nyesegesd le „Én”-edet, jöjj ki elefántcsonttornyodból… Tehát mentségek után kutattál… Nem lep meg, hogy mindezt nyomasztó tehernek találod: Még vannak benned bizonyos komplexusok és sötét sarkok… Még túlságosan komplikált vagy, ragaszkodsz dolgokhoz és ezért olyan vagy, mint aki lebénult! Ne vedd rossz néven, de meg kell neked mondanom: Kevesebb jellemszilárdságot mutatsz, mint némelyik elzüllött személy, akik gátlástalanul teszik a rosszat. Úgy viselkedtél, mintha kevesebb vagy rosszabb lennél náluk…

„Surge et ambula!” – Kelj fel és járj! Határozd el magad! Még van idő rá, hogy megszabadulj ettől a szerencsétlen tehertől! Nyílj meg a kegyelem számára és hallgasd meg, hogy mit kér tőled az Úr! – De mindenekelőtt: Fenntartás nélkül és készségesen kövesd az Urat!