Pontlista

Megint visszatértél balgaságaidhoz! Azután, amikor visszajössz, nincs benned igazi öröm… hiányzik belőled az alázat. Úgy látszik, mintha makacsul ragaszkodnál ahhoz, hogy a tékozló fiúról szóló példabeszéd második részét semmibe vedd – és így megmaradsz a moslék nyomorúságos „boldogságánál”. Felismered törékenységedet, ez sérti gőgödet, ezért halogatod a bocsánatkérést és nem fontolod meg, hogy mi vár rád, ha alázatosan megbánod, amit tettél: Atyád örömteli ölelése és az ünnep annak tiszteletére, aki hazatért és újra kezd.

Optimizmus? Mindig! Akkor is, ha dolgaid látszólag félresikerülnek. Talán éppen ez a megfelelő pillanat arra, hogy feltörjön benned az ének: hiszen a menedéked Ő és tőle csak jó származhat.

Égő vágy emészt azért, hogy megpecsételd odaadottságodat, amelyet annak idején elhatároztál: hogy Isten gyermekének tudod magad és aszerint élsz!

Tedd Isten kezébe minden nyomorúságodat és hűtlenségedet: már csak azért is, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy súlyát csökkentsük.

Azelőtt pesszimista, határozatlan és apatikus voltál. Most teljesen át vagy alakulva: merésznek, optimistának, magabiztosnak érzed magad… Mert végre elhatároztad, hogy csak Istenben keresel támaszt.