Pontlista

Többet kell tőled követelni: mert te többet tudsz adni és többet kell adnod. Gondold meg!

„Olyan nehéz!” – kiáltod csüggedten. Figyelj ide! Elég az Isten kegyelme, ha küzdesz: akkor el fogsz tekinteni személyes érdekeidtől, szolgálni fogod embertársaidat Istenért, és segíted az Egyházat a mai harcmezőkön: az utcán, a gyári szerelőcsarnokban, a műhelyben, az egyetemen, az irodában – környezetedben, a tieid között.

Azt írtad nekem: „Alapjában véve mindig ugyanaz az ok: hiányzik a nagylelkűség. Milyen szomorú ez és milyen szégyen, ha az utat megtaláltuk és mégis engedjük, hogy a porfelhők, amelyek elkerülhetetlenek, eltakarják a végcélt!

Ne vedd rossz néven, ha azt mondom, hogy csak te vagy a hibás: Menj bátran előre, önmagad ellenére – eszközeid bőségesen megvannak hozzá.

Ha önzésed távol tart téged attól a társadalmi törekvéstől, ami az emberek megfelelő és jogos jólétére irányul: ha számítóbb leszel és embertársaid anyagi vagy lelki nyomora nincs hatással rád, akkor… Arra kényszerítesz engem, hogy nyíltan és keményen megmondjam, hogy észre térj: Ha elveszíted a testvéri érzést embertársaid iránt, ha csak a nagy keresztény család peremén éldegélsz – akkor szánalomra méltó lelenc vagy.

Te csúcsról beszélsz… Olyan lélek számára, aki odaadja magát Istennek, minden olyan csúccsá válik, amelyre érdemes törekedni: mindennap új célokat fedez fel, mert Isten szeretetének sem nem akar, sem nem tud határt szabni.

Minél tágabb lesz a szíved Isten iránti szeretetből, annál boldogabb leszel.

Néha jelentkezik az a kísértés, hogy el akarunk lopni egy kis időt a magunk számára…

Tanuld meg már, hogy levetkőzd ezeket a kicsinyes dolgokat: hozd rendbe dolgaidat!