Pontlista
A tekintély nem azt jelenti, hogy aki magasabb beosztásban van, az alárendeltjére „ráordítson” és az megint arra, aki az ő alárendeltje. Ahol ilyesmi előfordul, ott a tekintély karikatúrájáról van szó, minden szeretet és tisztesség nélkül. Szakadékot hoz létre az elöljáró és az alattvalók között, mert az elöljáró ahelyett, hogy szolgálna alattvalóinak, adott esetben „felhasználja” őket.
Ne tartozz azokhoz az emberekhez, akik saját maguknál, otthon rendetlenségben élnek, ehelyett azonban mások otthonát szeretnék rendbe hozni.
Ha a valódi tekintély diktatúrává fajul és ez az állapot sokáig fennáll, törés keletkezik a történelmi folytonosságban: A valódi tekintély hordozói megöregszenek vagy kihalnak, éretlen utódok kerülnek a vezetésbe, akik nem tudtak tapasztalatot gyűjteni és egy tudatlan, követelődző fiatalság tör a hatalomra… Mennyi bajért és Isten mennyi megbántásáért – saját és mások közvetlen vagy közvetett vétkeiért – felelős az, aki ilyen rosszul használta fel tekintélyét!
Aki felelősen vezet embereket és eközben engedi, hogy a dolgok negatív látása és bizalmatlanság vezesse, az könnyen tirannussá válik.
Az újdonságkeresés rendetlenséget okozhat az egész vezetési organizmusban.
Új szabályzatra van szükségünk, mondod…
Azt hiszed, az emberi test jobban működne más ideg- vagy érrendszerrel?
Magas hivatalt viselsz. Nem volna okos dolog tőled, ha alárendeltjeid hallgatását a beleegyezés jeleként magyaráznád.
Lásd meg inkább világosan: nem engeded meg, hogy javaslataikkal előhozakodjanak és ha egyszer mégis sor kerül rá, akkor rosszkedvű vagy.
Ezen a ponton meg kell javulnod!
Dokumentum nyomtatva innen https://escriva.org/hu/book-subject/surco/83862/ (2025.12.14.)